A belga fõváros (egyben az Európai Unió székhelye is) egyes negyedei muszlimok által irányított no-go zónákká váltak, mint például Molenbeek vagy Schaerbeek egyes részei. Az egykoron középpolgári Molenbeekbõl 30 év alatt az európai dzsihadizmus fõvárosa lett, innen irányították a 2015-ös párizsi terrortámadásokat, itt készítették elõ a 2016-os brüsszeli kettõs terrortámadást is.
A szocialista városvezetés és a helyi muszlim kisebbség (de mára már inkább többség) különös paktumot kötött: a muszlimok a szocialistákra szavaznak a helyhatósági és országos választásokon,cserébe a városvezetés eltûri, hogy törvényen kívül, saját szabályaik, a Korán elõírásai szerint éljenek. Zavartalanul.
Franciaországban ezeket a területeket Macron egykori bukott szocialista belügyminiszterének, Collomb-nak a szavaival élve „köztársaságon kívüli területnek” szokás nevezni, de megtaláljuk õket Nyugat-Európa összes migránspárti országában.
Súlyos gondok a radikális iszlám miatt Belgiumban
Brüsszelben egyébként nemcsak ezen a területen vannak súlyos gondok az iszlám szélsõségesekkel és az iszlám befolyással. Szakértõk szerint kritikus a helyzet az imámok, a muszlim egyházi vezetõk és általában a mecsetek mûködtetésével kapcsolatban is.
Mind a kiválasztás, mind a finanszírozás kérdéseket vet fel, az esetek többségében nem is lehet tudni, hogy a mecsetekben (amelyek gyakran lakóházakban kerülnek kialakításra) az iszlám épp melyik változatát hirdetik, ki fizeti az imámot, ki képezte ki, egyáltalán, ki az imám és milyen pénzekbõl épülnek a mecsetek.
A 2016. március 22-i brüsszeli kettõs terrortámadást vizsgáló brüsszeli parlamenti bizottság által egyébként is komoly vizsgálat alatt álló brüsszeli nagymecset most újabb kérdéseket vet fel a belga közéletben és a politika szintjén. A nagymecset és annak vezetése eddig azért állt kereszttûzben (egyébként teljesen jogosan) mert szoros pénzügyi és személyi szálak fûzik az Iszlám Világszövetséghez, amely nem mentes a radikális iszlám tanaitól és a szélsõséges, keresztényellenes felhívásoktól sem. Fõleg a konzervatív, flamand politikai oldalon zavar sok politikust az a tény, hogy Belgiumban mûködõ vallási intézményeket külföldrõl, fõleg arab államokból finanszíroznak és ezáltal ideológiailag irányítanak is.
Origo.hu
w
