"Elsõ utam az unokáimhoz vezetett. Elvittem õket az iskolába. Visszafele útba ejtettem a postát, befizettem a csekkeket. Onnan a Heimatmuseumba mentem egy kiadványért. Hazamentem, tettem-vettem. Kora délután szerkesztõségi ülésen vettem részt. Onnan felkutyagoltam a fiamékhoz a Kõhegyre, egy CD átmásolása végett. Úgy gondoltam, hogy jót tesz egy kis séta, ezért gyalog elmentem a kertbarát-elnökünkhöz néhány tüskétlen szederhajtásért a Vas utcába. A növényeknek úgy jó, ha minél elõbb földbe kerülnek, ezért busszal leutaztam a Domb utcáról nyíló kertembe és cipõváltás után szaporán elültettem õket. Már csak egy feladatom volt. Aláírni egy meghatalmazást az egyik egyesületemben. Este még dolgoztam egy kicsit a neten."
Idáig a beszámoló – és még egy e-mail, amit este kaptam tõle:
"Most értem haza, a Kõhegyrõl elgyalogoltam a Starentanz kápolnáig, onnan busszal a kertbe, elültettem a töveket…..csak egy kicsit essen még az esõ."
Szerencsére mindez egy napsütéses tavaszi napon történt, így a séta és a kerti munkák igazán jókor kerültek sorra.
SzK