Az Európai Unió statisztikája szerint a térség 28 országában a 2011-2016-os öt évben január hónapokban halt meg a legtöbb ember – 2,40 millió fõ. Ezt a március követi 2,33 millió, majd a december 2,26 millió fõvel, amitõl alig marad el a február 2,25 millióval.
Magyarországon a március a legveszélyesebb hónap ilyen szempontból, 59 767 haláleset történt öt év alatt, a második a január volt 58 862, majd a december 57 218 esettel. Olyan országokat egyébként, ahol szintén március a csúcs, nem pedig január, sokat találtunk. Ez a helyzet például Lengyelországban, Romániában, de Németországban vagy Ausztriában is.
A legkevesebben az EU-ban is, Magyarországon is szeptemberben haltak meg, utána a június következett. A különbség nem kicsi, a legrosszabb és a legjobb hónap között az EU-ban 27, Magyarországon 21 százalék körüli volt az eltérés. Vagyis negyedével, ötödével több volt a halálozás a legrosszabb hónapban.
Miért éppen január?
Hogy miért télen a legtöbb a halálozás, ahhoz aligha kell sok magyarázat. A megfázásos betegségek és a hideg, az esetleges vitaminhiány miatt legyengült, a fényhiány miatt sokszor depressziós emberek hajlamosabbak a többi betegségre is. Ez lehet a januári szomorú mérleg mögött.
A márciusi csúcsot valamivel nehezebb magyarázni, talán az a jelenség lehet, amit a köznyelvben tavaszi fáradtságnak neveznek. De az influenzának is lehet szerepe benne, amely ugyan általában elõbb tetõzik, idén például február elején. De szövõdményei, mint a tüdõgyulladás, késõbb is végzetesek lehetnek. Magyarországon pedig alacsony a lakosság átoltottsága.
Az elvándorlás számai?
Magyarország halálozási statisztikái egyébként pocsékak, az Eurostat szerint 2015-ben százezer fõre 1500 haláleset jutott. Ez csak Bulgáriában, Szerbiában és Romániában volt magasabb az adatbázisban szereplõ 22 ország közül. Ebbõl azonban az elsõ 11 helyet volt szocialista országok foglalják el, így kézen fekvõ a feltételezés, hogy nem csak egészségügyi, hanem történelmi okok is közre játszanak.
Az egyik az lehet, hogy az említett térségbõl sokan elvándorolnak, külföldre mentek dolgozni, fõleg fiatalabbak és középkorúak. A születések száma is alacsony szintû a térségben. Így a lakosságon belül egyre magasabb az idõsek aránya és így a halálozás is.
Ettõl még jobb egészségügy kéne
Ennek a háború utáni nagy születési hullámnak a gyerekei sajnos most érkeznek abba a korba, amikor a halálozás közöttük egyre gyakoribbá vált. Ez lehet a fõ oka, hogy a volt szocialista országok toronymagasan vezetik a halálozási statisztikákat Európában. Egyes országokban majdnem kétszer annyi haláleset jut százezer fõre, mint másokban.
De természetesen más okok is lehetnek mögötte, mint az életmód vagy az egészségügyi rendszer relatív elmaradottsága Nyugat-Európához képest. Ez látszik az errefelé sokkal alacsonyabb várható élettartamon, az átlagéletkor-adatokon.
