A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai), és keresztútjárást is tartanak. Nagypénteken nem mutatnak be szentmisét. Ezen a napon az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítõ, sem gyertya.A nagypénteki szertartás három fõ részbõl áll: az igeliturgiából, a kereszt elõtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából.
A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár elõtt. A pap földre borulása "az önmagát kiüresítõ, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg" – fogalmaztak.
Az ige liturgiájában felolvassák vagy eléneklik a passiót, Jézus szenvedéstörténetét.
A hívek könyörgése után a pap a nagyböjt ötödik vasárnapján, az úgynevezett feketevasárnapon letakart feszületrõl leveszi a leplet, és kezdetét veszi a kereszt elõtti hódolat: a hívek csókkal illetik a feszületet, és térdet hajtanak elõtte – olvasható az MKPK közleményében.
A szertartás a miatyánk elimádkozása után az áldozással fejezõdik be. Ezután a hívek a szentsír elõtt imádkoznak.
Ezen a napon a katolikus egyház szigorú böjt megtartását kéri a hívektõl, a 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodniuk kell. A hívek ezzel fejezik ki szeretetüket Jézus iránt – tették hozzá.
hunhír
w
