Komoly nemzetközi karriert futott be Muci, a Budakeszi Vadaspark nõstény aranysakálja: az osztrák Universität Für Bodenkulture kutatói, JenniferHatlauf és Matilda Klinkhart ugyanis egy, az aranysakálok táplálkozási szokásait vizsgáló kutatásuk fõszereplõjéül választották.
A két kutató a Goldschakal Projekt keretein belül a hazánkban is igen nagy számban elõforduló aranysakál táplálkozási szokásait vizsgálták. Két koplalónapot követõen Muci válogatott finomságokat (nyúl-, kecske- és egérhúst) kapott, a szakemberek pedig azt figyelték meg, hogy a sakál hol és hogyan kezdi meg a zsákmányt, mennyit eszik, és mit csinál az étel megmaradt részeivel. A kétnapos koplalásra azért volt szükség, hogy a korábban elfogyasztott táplálék teljesen kiürüljön a sakál szervezetébõl, a kutatásnak ugyanis az aranysakál ürülékének vizsgálata is része volt – mindez azért fontos, mert az ürülék alapján a természetben élõ aranysakálok táplálkozási szokásaira is könnyebb lesz majd következtetni.
Az ilyen típusú vizsgálatok jelentõs segítséget nyújtanak a hazánkban és Európában egyre terjedõ aranysakálok táplálkozásának és életmódjának megismerésében. Az aranysakál egyébként a folyószabályozásoknak köszönhetõ élõhelyvesztés miatt Magyarországon a XX. század közepére szinte teljesen kihalt, ám az 1990-es évek során délrõl, elsõsorban Szerbia felõl ismét terjedni kezdett, mára pedig már azegész ország területén megtalálható. Annak ellenére, hogy az aranysakálok már több száz éve jelen vannak a Kárpát-medencében, viselkedésükrõl a mai napig elég keveset tudunk. Az elmúlt évtizedekben több hazai és külföldi egyetem kutatói is foglalkozni kezdtek az aranysakál táplálkozási szokásainak megismerésével, és a fajra gyakorolt pozitív és negatív környezeti hatások feltérképezésével – ez pedig az állat természetes élõhelyének és így magának az aranysakálnak a védelmében is nagy segítséget nyújthat.
A hazánkban õshonosaranysakálról még több érdekességet tudhattok meg a Budakeszi Vadaspark és a Pilisi Parkerdõ Zrt. YouTube-csatornáin található videóban: