A karhatalmi erõknek alig fél óráig sikerült pajzsot képezniük a lakatlan hegyi település temetõje elõtt élõláncot képezõ székelyföldi tiltakozók és a több ezer román megemlékezõ között. A temetõ oldalsó, hátsó részén futballhuligánoknak látszó fiatalok bejutottak a sírkertbe, belülrõl kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott.
A székelyeknek el kellett távolodniuk a kerítés mellõl, mert belülrõl zászlórudakkal bántalmazták õket. Ezután került sor az ortodox szertartásra, amelynek keretében – a papok szóhasználata szerint – felavatták és felszentelték az onnan húsz kilométerre lévõ Dormánfalva polgármesteri hivatala által önkényesen állított emlékmûvet.
A magyar tüntetõk elvonultak a helyszínrõl.
Az RMDSZ elítélte az erõszakot és a sírkert megrongálását
Elítélte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az úzvölgyi katonatemetõben történt erõszakos cselekedeteket, a magyar közösség megfélemlítését célzó „barbár rongálást”.
„Felszólítjuk a hatóságokat, hogy azonnal állítsák elõ azokat, akik fizikai agresszióhoz folyamodtak, akik barbár módon rongáltak, akik betörtek az úzvölgyi katonatemetõbe, összetörve a kaput, akik kitépték a kereszteket, hogy megfélemlítsék közösségünket!” – idézte az RMDSZ hírlevele a szövetség Facebook-oldalán megjelent állásfoglalást.
Az RMDSZ szerint a temetõben a magyar emberek békésen tiltakoztak a dormánfalvi polgármester törvénytelenségei ellen, amelyeket az elmúlt napokban több román hatóság is megállapított.
„A temetõt élõlánccal védõ magyarok nem szítanak feszültséget, hanem õseik emlékének meggyalázása ellen tiltakoznak. Felkérjük ugyanakkor a román hírtelevíziókat, hogy vessenek véget a félretájékoztatásnak és uszításnak, mert az csak a konfliktus fokozódásához vezet” – zárult az RMDSZ állásfoglalása.
Tiltakozó jegyzéket adott át a magyar kormány
Tiltakozó jegyzéket adott át a magyar kormány a román kabinetnek az úzvölgyi katonatemetõben történtek miatt – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A jegyzékben az eset teljes körû kivizsgálására és a vonatkozó nemzetközi kötelezettségek betartására szólította fel a román felet a kormány – közölte.
Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte, hogy Románia eltûr effajta atrocitást, amely „barbarizmusában” a magyarok elleni legdurvább provokációkat idézi.
A magyar kormány elvárja, hogy ha már megelõzni nem tudták az eseményeket, akkor Románia legalább utólag adjon elégtételt és magyarázatot az identitásában mélyen megsértett több százezer magyar állampolgárnak – tette hozzá a politikus.
Az elõzményeket felidézve Magyar Levente elmondta, az elsõ világháború után katonai temetõt létesítettek az Úz-folyó völgyében az 1916-ban elhunyt honvédoknak.
Bár arra semmilyen bizonyíték nem volt, hogy román katonák földi maradványai is a temetõben lennének, a legközelebbi település önkormányzata úgy döntött, kõkereszteket állít az állítólagosan ott fekvõ román katonák emlékére. Azt azonban az illetékes román hatóságok is elismerték, hogy erre nem volt jogalapja, és a döntések nemzetközi jogot is sértenek – közölte az államtitkár.
Román civil szervezetek meghirdették a betonkeresztek felavatását, amire csütörtökön sor került, de ehhez a szemmel láthatóan ittas embereknek át kellett törniük a kivonuló békés székely tiltakozók sorfalát. Miután bejutottak, a román ünneplõk ledöntötték a székely kaput, és a honvéd sírok fölé emelt fakereszteket téptek ki, a román csendõrség pedig a helyszínen mindezt tétlenül nézte – mondta Magyar Levente.
MH
w
