Nem háborodtam fel ezen, fõleg, mert elég gyorsan végzett és el is ment, de kissé csalódtam. Viszont elég sok kérdést vetett fel bennem az eset: Hogy vélekedhetnek errõl mások? Akinek a mûvész szimpatikus, elnézõen nyilatkozna errõl, sõt, még indokoltnak is érezné ezt a megkülönböztetést? Vagy vannak, akik szerint mindig minden esetben be kell tartani a sorrendet, hiszen egyenlõek vagyunk, egyik ember, jelen esetben beteg, annyit ér mint a másik? Nem lehet kivételezni?
Még egy kis érdekesség: Ismerõsöm volt bent a mûvész elõtt és tanúja volt annak, hogy a rendelõn belül érezték úgy: ha õ van itt, õ ül kint, akkor bizony be kell hívni mások elõtt…
Magam is nehezen tudnék egy általános igazságot megfogalmazni. A konkrét esetben volt, aki felismerte, volt, aki nem, volt, aki észre sem vette – vagy úgy tett -, hogy õ sokkal késõbb következett volna. Ráérünk…
SzK
(A kép illusztráció)
