Íme, Steinhauser Klára válaszai:
Mikor jelent meg az első kötet és mi inspirálta a megírását?
Sok-sok évvel ezelőtt óvónőként a Farkasréti óvodában dolgoztam. Közeledtek a Német Nemzetiségi Napok. Törtem a fejem, hogy mit tudnék bemutatni, ami a gyerekeknek is érdekes és a szülőknek is. Ismerőseim körében gyűjtöttem régi fényképeket, amelyek gyermekeket, családokat ábrázoltak, vagy ismert utcarészletet. Bevallom, akkor „szerelmesedtem” bele a régi budaörsi képekbe. Némelyik egy kis remekmű, megőrzi a kor hangulatát, azonkívül számos információt tartalmaz: a korabeli divatot, a családok összetételét, és még sorolhatnám. A képeket kinagyíttattam A4-es méretbe, mellékeltem hozzá a megfelelő szöveget, felragasztottam egy nagy lapra és elhelyeztem a folyosón. Nagy sikere volt annak a mini-kiállításnak. A fotókat visszaadtam az eredeti tulajdonosoknak, a fénymásolatokat eltettem egy dossziéba.
Mondtam a lányomnak, hogyha „kihunyok”, akkor azt adja oda Filipszky Istvánnak, a könyvtár akkori igazgatójának. Erre mondta István, hogy azt nem kellene megvárni, csináljunk belőlük egy könyvet. (Köszönöm Neked, István:) Bemutatott Vass Jenő szerkesztőnek. Ettől kezdve felgyorsultak az események, még több fényképet gyűjtöttem és 2002-ben megjelent a Régi Budaörs című album. Az, hogy külsőleg, mint belsőleg egy komoly, tetszetős kiadvány készült, Vass Jenőnek köszönhető. Ő járt el mindenben, előterjesztette az Önkormányzat felé, szerkesztette, nyomdát keresett – sajnos, már nem tudom megköszönni neki….
Gondolom, egy könyvbe nem fért bele minden, megőrzésre méltó anyag. Hány kötet követte az elsőt? Miben tértek el ezek tartalmilag?
Így igaz. Hamar rájöttem a gyűjtés során, hogy a rövid képaláírások miatt csodálatos családi történetek, sorsok feledésbe merülhetnek. A következő kötet már ennek jegyében készült. Huszonkét család mondta el történetét és mutatta be fényképeit a dédszülőktől napjainkig. A régi budaörsi családok című kötet 2004-ben került kiadásra. Szomorúan látom, hogy az adatközlők közül már csak ketten élnek.
Aztán egy helyi üzletben találkoztam kedves ismerősömmel, Willand Józsefné Zsuzsival és testvérével. Elmondták, hogy nekik is vannak történeteik, amelyek megérnének egy kiadást. A következő, 2005-ben megjelent könyv címe: Hazára leltünk Budaörsön. Ebben olyan családok meséltek, akik főleg a Felvidékről és Erdélyből kerültek ide. Meglepett, hogy ugyanazokat a kifejezéseket használták a felvidékiek, mint az innen elűzött svábok: „Mi nem akartunk eljönni a szülőföldünkről. Minket onnan kidobtak.”
30 megható családtörténetet, több mint 500 fényképet tartalmaz ez a kötet.
A két év múlva, 2007-ben megjelent Régi budaörsi családok II. kötetében bőséges képanyaggal folytatódnak a történetek.
2011-ben kis izgalommal, tartva a elutasítástól, felhívtam Bordás István kulturális tanácsost, hogy a kitelepített budaörsiek körében is érdemes lenne egy gyűjtést végezni. „Már ma kezdj hozzá!”- mondta.
Kétszer 2 hetet töltöttem Németországban, nagy szeretettel fogadtak a kintiek és elmondani sem tudom, milyen nagy öröm volt számomra az a munka. Úgy éreztem, azzal tettem rá az i-re a pontot.
Mi okozta Neked a legnagyobb örömet az anyagok gyűjtésekor?
Nagyon szerettem hallgatni az emberi történeteket. Némelyik könnyekig meghatott. És újabb és újabb fényképek kerültek elő, amit a kis csomagban ki tudtak menteni, mert fontos volt számukra, hogy magukkal vigyék. Nagyon sok szeretetet és közreműködést kaptam a kintlétem során.
Biztosan sokan kérdezik Tőled, mikor lesz új kiadása a sorozatnak. Mit tudsz nekik válaszolni? Szerinted kiknek fontosak ezek a könyvek, az olvasók elsősorban kik közül kerülnek ki?
A sorozat darabjai már elfogytak, talán a Károly király utcai Libráriumban akad 1-2 példány. Jó hír viszont, hogy a gr.Bercsényi Zsuzsanna könyvtár Elektronikus könyvtárában megtalálható mind az öt kiadvány. Azoknak tudom ajánlani, akiket érdekel városunk múltja, hiszen ezekből a könyvekből rengeteg információt megtudhatunk az egykor itt élők nem könnyű sorsáról, a mindennapjaikat befolyásoló történelmi eseményekről.
Nemrégiben a neten felkeresett egy fiatalember Németországból, hogy a dédnagymamája hagyatékában megtalálta a könyvemet és nagyon érdeklik a budaörsi gyökerek. Sok szeretettel meghívtam, megígérte, hogy nyáron eljön.
Van-e még olyan könyválmod, amelyet Budaörs múltjáról szeretnél összeállítani? Miről szólna és kik segíthetnek Neked ebben?
Sokszor gondolok arra, hogy még sok-sok értékes, informatív fénykép lehet a kitelepítettek utódainak tulajdonában. Hogy ne merüljön feledésbe, kiket ábrázol és mikor készült, érdemes lenne egy újabb gyűjtést kezdeni. Abban bízom, hogy ehhez még találok a kint élők között segítséget. A mai technikával könnyen megoldható a képek átküldése. Persze, hogy abból könyv legyen, ahhoz anyagiakra is szükség van. Ezért ez még valóban csak álom.
Nem szeretnék megfeledkezni az eddigi segítségnyújtásról, amit Budaörs Város Önkormányzatától, a Német Nemzetiségi Önkormányzattól, a Heimatmuseum munkatársaitól kaptam. Nélkülük nem készülhettek volna el a budaörsi családkönyvek.
Köszönjük válaszaidat és sok sikert kívánunk a további munkához!
SzK
