Az ENSZ közgyűlése 1992 decemberében nyilvánította október 17-ét a szegénység elleni küzdelem világnapjává. A közgyűlés felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy szenteljék ezt a napot a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos konkrét tevékenységek bemutatásának. Ugyanekkor a kormányközi és civilszervezetek figyelmét arra irányította, hogy nyújtsanak segítséget a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységek megszervezéséhez a nemzeti kormányoknak.
Hazánkban 1996 óta emlékeznek meg a szegénység világnapjáról, melynek gondolata eredetileg a francia Joseph Wresinski francia katolikus paptól, a „szegények egyháza” alapítójától származik. A spanyol anyától és lengyel apától származó pap mélyszegénységben élő családban nevelkedett, és gyermekkori élményei nemcsak hivatását, de egész életét meghatározták.
Ötvenéves volt, amikor megalapította világmozgalmát, ami az önkéntesei révén ma már, mintegy harminc országban segít a legrászorultabb embertársainkon. Joseph atya életművének elismeréseként nyilvánította az ENSZoktóber17-ét a szegénység elleni küzdelem világnapjává.
„Valahányszor férfiakat és nőket arra ítélnek, hogy súlyos szegénységben éljenek, emberi jogok sérülnek. Magasztos kötelességünk, hogy erőink egyesítésével biztosítsuk a jogok érvényesülését” – mondta 1987-ben Joseph atya.
Mást jelent persze a mélyszegénység az afrikai Kongóban, és mást egy hátrányos helyzetű magyar kis faluban. Afrikában a nincstelenségben élő gyermekek fele meghal.
A szegénységnek ma már mértékegysége is van: a szegénységi küszöb, ami mindenütt más és más. A svéd szegénységi küszöbhöz tartozó havi jövedelem nagyjából megfelel egy bangladesi középpolgár keresetének, Eritrea szegényeinek havi bevételéből Magyarországon tán két napig se húznánk.
(forrás:Internet)
s.k.
