Az új fémkereszt felavatására 1995. június 17-én került sor. Egy Németországba kitelepített testvérpár készítette és szállíttatta szülőföldjükre, a Budaörsi Honi Egyesület, Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata és Budaörs Város Önkormányzata összefogásával
Sokan feljöttek akkor a Kőhegyre. Még most is a fülemben cseng, ahogyan a Lyra Dalkör Szakály Mátyás vezetésével „A keresztfához megyek..” című egyházi dalt énekelte.
Márványtáblát is tettek a szikla oldalára. Innen fordulatot vesz a történet.
Az évszámokon kívül ott van egy fontos gondolat: „a megbékélés jeléül”. Ugye, milyen nemes?
Öt évvel ezelőtt egy vendég-házaspárral sétáltam fel a Kőhegyre, hogy megtekinthessék azt a sok szépséget, a csodálatos panorámát, ami ott és onnan látható.Elképedve álltunk meg a kereszt alatt. A táblát valaki összetörte. Darabjai a földön feküdtek.
Restelkedésemet látva a vendégeim vigasztaltak: Máshol is történik ilyesmi. – mondták.
Akkor sem tudom megérteni, hogy ha már valaki nem alkot, akkor miért rombol?
Másnap szóltam a Heimatmuseumnak. A munkatársak felmentek és összeszedték a darabokat. Most is ott őrzik.
Eltelt öt év, és a tábla nem került vissza a helyére. Amikor nemrégiben Schmidt Mátyás gyermekei itt jártak, nagyon aggódtam, hogy meglátják a tábla hűlt helyét.
Úgy gondolom, hogy nagy-nagy szégyene ez a városunknak.
s.k.
