Szent Márton ünnepi vesperása is felhangzik majd a katolikus templomban a budaörsi Leopold Mozart Zeneiskola előadásában november 11-én kedden este 18.00 órakor.
A Szombathelyen (Savariában) született Márton (Kr. u. 316 – 397) a katolikus egyház első olyan szentje, aki nem vértanúként fejezte be életét. Csodák sora kísérte Márton püspök működését: betegek gyógyítása, halottak feltámasztása, ördögtől megszállottak megszabadítása volt a bizonyítéka az ő isteni kiválasztottságának. Fáradhatatlanul dolgozott a hit terjesztésén még idős korában is. Nyolcvan éves elmúlt, de még járta a vidéket, látogatta az egyházközségeket. (szentmarton.martinus.hu)
A mai budaörsi katolikus templom középkori elődjéről nagyon kevés forrás tanúskodik. Annyi bizonyos, hogy már a XI. században temetkeztek Örs falu (okleveles említése: Ewrs, Vrs, Evrs) belterületén és déli határában. A Szent Márton tiszteletére felszentelt egyház a tabáni Szent Gellért-egyház kápolnája volt. Településünk első hiteles írásos említése az 1243-ban a király által kiadott oklevél (ecclesia sancti Martini in Ewrs).
A Habsburg- és a Török Birodalom között dúló 15 éves háború (1591-1606) a falu történetében súlyos tragédiába torkollott. Pálffy Miklós esztergomi várkapitány 1596. április 6-án Budaörs és Budakeszi lakosságát összeterelte, majd áttelepítette őket Érsekújvár környékére. A település ezzel valószínűleg teljesen lakatlanná vált. A hátrahagyott templom pedig a közeli harcterület miatt is az enyészet martaléka lett.
(Az új templom építése idején 1744-ben Budaörs önálló plébániát kapott s alig egy évvel később 1745. december 21-én a még épülő templomot Helmár János plébános Nepomuki Szent János tiszteletére szentelte fel. A Csehországban és a Német-Római Birodalomban népszerű szent tiszteletét a településre bevándorló németek hozták magukkal. A templom építéséhez szükséges anyagot a Zichy-család birtokában lévő óbudai téglakészítőből szállították.)
(Czuczor Gergely, Grósz András: A budaörsi római katolikus plébániatemplom – 2009-es javított kiadás)
A Szent Márton hagyomány azonban fennmaradt. Ennek bizonyítékaként a budaörsi Aradi és Babér utca sarkán található az 1931-ben állított Szent Márton-képoszlop. A képoszlop fülkéjébe 1999-ben helyezték el Gvárdián Ferenc szobrászművész a szent életének egy jelenetét ábrázoló kerámia domborművét.
Szent Márton nevét viseli a budaörsi katolikus plébánia Szent Márton Háza a Szabadság úton és minden évben Márton napja, november 11-e táján az óvodások és szüleik lámpás felvonulása színesíti a budaörsi Szent Márton tisztelet hagyományát. (2025-ben ez november 9-én, vasárnap lesz.)
SzK
