A város az Alpokalján fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel. Nevét onnan kapta, hogy a városban szombati napokon tartották a hetivásárt. Német neve, Steinamanger jelentése: ‘kő a mezőn’. A város nyugati határa magyarul Kő néven is ismert volt, ami a földrengésben és a népvándorlás viharában elpusztult római Savaria romjaira utal. (A latin Savaria vagy Sabaria név a városon átfolyó Gyöngyös-patak ókori latin Sibaris nevéből származik.)
Szombathely területe ősidők óta lakott. A város területének a Pannónia provincián átvezető fő kereskedelmi útvonal, a borostyánút melletti fekvése arra ösztönözte a rómaiakat, hogy itt előbb ló- és kocsiváltó helyet, majd várost létesítsenek. Savaria központi szerepének köszönhetően több római császárt is vendégül látott falai között.
Vélhetően az itteni keresztények elrettentését szolgálta Szent Quirinus sisciai püspök kivégzése, akit itt dobtak a megáradt Sibaris-patakba, malomkővel a nyakában. Itt szenvedett vértanúhalált sok keresztény, akiknek nevét nem jegyezte fel a történelem.
A keresztényüldözéseknek Nagy Konstantin császár hatalomra jutása vetett véget, ő a szarmaták elleni hadjárata során 356-ban hosszabb ideig időzött Sabariában is. A császár uralkodása alatt átszervezte a tartományokat és a várost Pannonia Prima tartomány székhelyévé tette. Itt született az ókori Európa egyik nagy szentje, Szent Márton, aki később a galliai Tours püspöke lett.
A város a XIX. század második felében jelentős fejlődésen ment keresztül, a vasútépítéseknek köszönhetően a Nyugat-Dunántúl legfontosabb vasúti központjává vált. A város arculatát a mai napig meghatározó eklektikus, neobarokk és szecessziós épületek is ekkor épültek. Szombathely ma az ország tizedik legnépesebb városa,az Alpokalja legnépesebb települése. Tegyünk egy kis sétát!
Kezdjük a székesegyháznál:
A Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelt székesegyház a Püspöki Palota és az Egyházmegyei Kollégium (régen szeminárium) között emelkedik. A pilléreken Mózes, Keresztelő Szent János, Szent Péter és Szent Pál szobrai. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom hazánkban, 1791-1797 között épült. Az oltáron elhelyezett Szent Márton Hermában a szent ereklyecsontjai vannak, melyeket Tours érseke ajándékozott az egyházmegyének 1913-ban. II. János Pál pápa szombathelyi látogatásakor ennél az oltárnál imádkozott (1991.)
A Fő tér
Szombathely városának fura alakú Fő tere már a 13. században, hasonló formában, azaz háromszög alakban terebélyesedett el, akkor még a városfalain kívül. Tartottak itt vásárokat, piacokat. A fő tér Szombathely központja, mind kulturális, mind társasági szempontból; kedvelt sétáló- és találkozóhelye a helyi fiataloknak, családoknak és a városba látogató turistáknak. A 2006-os felújítás során a tér új burkolatot, padokat és szökőkutat kapott, de középkori alaprajzán nem változtattak. Itt áll a 2000-ben eredeti helyére visszaállított, Hudecz János alkotta Szentháromság-szobor, amit az 1711-es pestisjárvány áldozatainak emlékére emeltek a 18. században. Tovább sétálva a Szent Márton templom irányába James Joyce, a híres Ulysses regény írójának szobra kandikál ki egye ház falából – Veres Gábor szobrászművész alkotása.
A Szent Márton Történelmi Sétaút (Via Historica Sancti Martini) a Kálvária templomtól a Szent Márton templomig 9 állomáson keresztül vezet, amelyeket 30 darab burkolati „lépőkő” köt össze. Azokat a helyszíneket mutatja be, amelyek a város ókeresztény hagyományaihoz kapcsolódnak. Az egyes állomásoknál lévő műalkotások, információs objektumok Szent Márton és Szent Quirinus életének egy-egy epizódjára hívják fel a figyelmet.
Szent Erzsébet – Ferences templom
A középkorban Remete Szent Antal tiszteletére emelt kórháztemplom állt itt, mellette ispotállyal (kórházzal). 1360-ban Kálmán győri püspök (1337–75), Károly Róbert király fia, hívta a kisebb testvéreket a városfalon kívül üresen álló épület használható keleti és déli épületébe. 1360-ban az építkezés folyamán felhasználták a római épületek szerteszét heverő köveit is. 1526-os mohácsi vész után a testvéreknek az előrenyomuló török hadak miatt el kellett hagyniuk otthonukat, s csak 1537-ben térhettek vissza kis időre az időközben lepusztult épületbe. 1541-ben a reformáció áldozata lett mind a templom, mind a kolostor.
Ezután is sok vihart megélt az épület a szerzetesekkel együtt: 1633-ban Sennyei István győri püspök (1630–35) rendelkezése nyomán kezdték meg a felújítást. A két évvel későbbi felszentelési okiratból idézünk: A monostort a mindenható Istennek, a dicsőséges Szűz Máriának, Szent Erzsébetnek, II. András király leányának, a szegények pártfogójának tiszteletére a ferenceseknek adta… Kelt Szombathelyen 1634. augusztus 2-án.”
1770 től a testvérek már a város gimnáziumában is elláttak hittanári és lelkivezetői feladatokat, 1817-ben pedig a városi börtönben siettek a rabok lelki segítségére. A város első óvodáját egy ferences testvér alapította. 1927-ben kezdték meg a nagy építkezést, majd 1935-ben folytatták a keleti szárny bővítésével kétemeletessé, mivel a Trianoni békediktátumot követően a Felvidékről (Nagyszombat) ide költözött a ferences rend hittudományi főiskolája. Az épület 1945-ben 500 embernek nyújtott menedéket. 1950. július 11. éjszakáján a rendház szerzeteseit Gyöngyösre internálták. 1950 és 1989 között a Vakok Intézete működött itt, majd 1990-ben visszaköltözhettek a ferencesek.
Szent Márton
A Fő tér összeszűkülő végében egy acéloszlopra rögzített objektumon Szent Márton látható, amint átnyújtja palástját a koldusnak. „Márton püspök ruháját egy koldusnak adja”- Koller László alkotása.
Márton kultuszát szülővárosa már a középkor óta őrzi, ápolja a hozzá fűződő hagyományokat. A rendszerváltást követően újra felértékelődött a Szent Mártoni örökség, amelyre Szombathely városa méltán lehet büszke az egész világ előtt.
Már a lovagkor is teljesen magáénak érezte a szent működését, hiszen katona volt. Szent István zászlóira a hadverő Márton képét festette. Szűz Mária mellett Márton lett az ország társpatrónusa, a Szombathelyi Egyházmegye első püspöke őt választotta egyházmegyéje védőszentjévé. Egyértelmű, hogy az a város, ahol az Európa-szerte ismert szent született, mindig is kitüntető figyelmet szentelt e történetnek.
A legnagyobb figyelem Márton születésének helyszínére, a Szent Márton-templomra összpontosul. A templom, a hozzá kapcsolódó egykori domonkos kolostor és a mögöttük található ókori eredetű temető már a római kor óta használt temetkezési és kultuszhely voltak. A templom előtt látható Rumi Rajki István „Szent Márton kútja” című alkotás, amely azt a jelenetet ábrázolja, amikor a hazatért Szent Márton az ott található kút vízével megkeresztelte édesanyját.
Ennyi fért egy rövid sétába, de Szombathely városa még számtalan látnivalóval szolgál.
Szk (Kép: SzK)
A püspöki palota
Itt tanult Széchenyi István gróf is
Emléktábla a ferences templom falán:
A hányatott sorsú, régi helyére visszaállított Szentháromság-szobor, Hudecz János alkotása, a Fő téren áll:
