Szép magyar városok IV – Esztergom

2021-05-13 | Budaörs
Egy húsvéti kiránduláson voltam néhány éve Esztergomban, természetesen a bazilika környéke volt a célpont. De sok kincset rejt a Duna-part is és mennyi történelmi emlék vonzza tekintetünket!

Magyarország legnagyobb templomának, mai nevén a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyháznak alapkövét 1822. április 23-án tették le. Hild József a kupolát a korabeli Magyarországon újdonságnak számító módon, vasszerkezettel építette meg, valamint megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot, amivel fokozta az épület monumentális hatását.


Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete, az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, mellyel az ország legmagasabb épülete is egyben. (Már nem sokáig – a budapesti MOL torony 120 m magas lesz.)
A székesegyházat Ferenc József jelenlétében 1856 augusztusában szentelték fel, bár a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka még befejezetlenül állt, és a déli harangtorony is hiányzott. Mai formáját pedig csak 1886-ra nyerte el.

Természetesen nem hagyhatom szó nélkül, hogy teljes felújítás kezdődött napjainkban a bazilikán, amely  négy év alatt valósul meg. A 13 milliárd forintos beruházás 2023-ra készül el a tervek szerint. A főszékesegyház a munkák alatt látogatható marad, egyedül a kupola felújításához szükséges belső állvány felállítása korlátozza majd körülbelül 2,5 hónapig a tér használatát.
A bazilika látogatására vonatkozó aktuális információk ITT olvashatóak.

De hogy is került az ország „főtemploma”, a katolikus prímás érsek székhelye Esztergomba?
Csak röviden:
Az esztergomi érsekség az 1001. áprilisában tartott ravennai zsinaton született meg, mint a német birodalmi egyháztól független önálló magyarországi egyháztartomány érseksége. Azért Esztergom lett a magyar egyház központja, mert ez a város számított a királyság székvárosának. 277 év kivételével – amikor az oszmán török megszállás miatt az érsekség Nagyszombatba helyezte át központját (1543 – 1820), az egyházmegye székhelye folyamatosan Esztergom.

És a várról mit tudunk, amelynek visszafoglalásáért komoly harcok folytak és romjaiban ma is fenségesen magasodik a város fölé?

Kelták, rómaiak, avarok is laktak a vidéken, míg elérkezett őseink ideje. A X. században Géza fejedelem ide, a korábbi római erőd alapjaira helyezte székhelyét és a legenda szerint fiát, Vajkot, vagyis Szent István királyt is itt keresztelték meg.
III. Béla idejében (Esztergom, 1148 körül – Székesfehérvár, 1196. április 23) nagyobb átalakításokat végeztek a váron. A királyi udvarba francia művészek, kőművesek érkeztek, akiknek a ma is látogatható várkápolnát köszönhetjük.

A tatárjárás során a várat nem tudták bevenni az ostromló seregek, de a város nagyrészt elpusztult, ezért a királyi udvar elköltözött Esztergomból. IV. Béla 1256-ban a várat az érsekre hagyta, és megengedte a polgároknak, hogy egy új várost építsenek a régi helyén.

A vár 1543-ban került török kézre, és lett az Oszmán Birodalom ikonikus végvára, csak az 1683-as párkányi csata után került újra a magyarokhoz. Az október 9-én vívott párkányi csatában, III. Sobieski János lengyel király vezérletével sikerült megtörni a százötven éven át tartó török uralmat.
Röviden a csatáról: A győztes bécsi csata után (szeptember tizenkettedikén) a lengyel király a keresztes hadak csapataival a Duna mentén folytatta hadjáratát, hogy kiűzze az országot uraló török hadakat. Párkánynál két ütközetre is sor került. Október 7-én játszódott a csata első része, amikor is úgy tűnt, hogy a király és csapata vesztésre áll, mert a török váratlanul nagy sereggel készült az ütközetre.

Október 9-én sok ezer lengyel véráldozata árán Sobieski János lengyel királynak és csapatának mégis sikerült legyőzniük a törököt, s október 28-án vonultak Budára a végső diadalra.

(A lengyel királynak állít emléket a Duna-parton látható szép szobor.)

A törökök felett aratott első nagy győzelemnek fontos történelmi jelentősége van a korabeli Magyarország történetében, mert vele kezdődött el az ország 150 éves török uralom alóli felszabadítása.

Kívánom, hogy szép sétákat tegyenek a városban az oda látogatók és kicsit merengjenek el e történelmi városunkban a régmúlt időkön, harcokon. Örüljünk, hogy ma ezt békében megtehetjük és a Mária Valéria hídon akadály nélkül sétálhatunk át Szlovákiába, a mi szeretett valamikori Felvidékünkre.

SzK

(Kép: SzK)

 

Megosztás