Templomunk harangjai (1 rész)

2020-10-11 | Budaörs
Vasárnap (október 11.én) a katolikus templom harangjai emlékezetes eseményre hívták a híveket. Ezen a délelőttön a felújított templomot Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke áldotta meg.

A harang és a harangszó elválaszthatatlan a régi magyar falvak és mezővárosok népének vallásos életétől. A harang zúgása hívott, figyelmeztetett, jelzett, hírt adott. Hívott a templomi szertartásokra, figyelmeztetett az egyéni ájtatosság és az ima elvégzésére, alkalomadtán jelezte a veszélyt, hírt adott az élet nagy fordulóiról, halálesetekről.

Az egykori szülőföld, Budaörs harangjairól az elűzöttek – Prach János és  Pfundt György – írtak szívhez szóló visszaemlékezést a Budaörser Heimatbuch című kiadványban.  Ebből közlünk részleteket.

Amikor korán reggel a harangok imára hívnak, mindenki tudja, hogy új nap veszi kezdetét. Udvar és ház, falunk széles és keskeny utcái élettel telnek meg. Mindenki talpon van már, amikor a kora reggeli szentmisére harangoznak: Isten áldásával kezdődik a nap.

Amikor a toronyóra tizenkettőt üt, és aztán megszólal a déli harangszó, mindenki abbahagyja kis időre a munkát, és ebédelni megy. A földeken és a szőlőhegyen a parasztok letörlik homlokukról a verítéket, majd a nap forró sugarai elől egy fa oltalmazó lombja alá húzódnak, hogy egy órácska ebédszünetet tartsanak.

Az ünnepi nagymise előtt negyed órával minden harang megkondul, és egyszerre hívják a hívőket a templomba. A Főutcán már közeledik a zenekar. A lövészek is készülődnek. Milyen csodálatos kép: legelöl a fúvószenekar, a zenészek népviseletben. Sárgaréz hangszereik csillognak, mindenfelé tükrözik a nap arany sugarait. Apák és anyák – arcuk a napsütéstől cserzett – a nagyszülők, akik éveik és a kemény munka súlyától meghajolva a templomba igyekeznek, mindannyian ünneplőben, hogy együtt imádkozzanak alázattal és áhítattal a mindenható Istenhez.

Amikor néhanap a lélekharang szólal meg, akkor az emberek keresztet vetnek a homlokukon, az ajkukon és a mellükön, és halkan mondják: „Az Úr nyugosztalja őt mindörökké.” Egy falubeli halálakor, addig, amíg a ravatalon fekszik, minden imára szólító harangszó után érte is megkondul a harang – a ravatal körül pedig a rokonok és szomszédok imádkoznak lelki üdvéért. Amikor a koporsót a falu lakosságának nagy része kikíséri a temetőbe, akkor az elhunytat utolsó útján ugyancsak a harangszó kíséri.

Szólt a harang, ha egy csecsemőt keresztelőre vittek; ha az iskolás gyermek elsőáldozó lett; ha két fiatal örök hűséget fogadott egymásnak; ha a pap először áldoztatott, és ha valaki örök nyugovóra tért.

A harang számunkra öröm volt a boldog napokon, alázat és áhítat az ünnepnapokon és szomorú figyelmeztetés vihar, tűz vagy temetés esetén.”

Kitelepítés utáni időkről így ír Pfundt György: . A hangjuk búcsúztatott el minket, amikor elűztek az otthonainkból. Ugyanúgy, mint harangjainkat, bennünket is idegen helyre vittek, remény nélkül, fájó szívvel. El kellett búcsúznunk…Esténként, amikor a harangszó messzire elhallatszik az elhagyott falvakba és tanyákra, a szegényes padlásszobákba, akkor anyáink és nagyanyáink a sötét szobában ülnek a félig nyitott ablak mellett, rózsafüzérrel a kezükben, és a távolba fülelnek… és elimádkozzák az Úr angyalát..

1780-ban az egyházi Visitatio a következő harangokról számol be:Az első harang: 425 fontot nyom. 1778-ban öntötték Budán, Brunnernél, felirat németül. Képábrázolás: Nepomuki Szent János és Szent Margit. 1779-ben szentelték fel. A második harang: 250 font súlyú. 1757-ben öntötték Budán, Steinstocknál, felirat németül. Képábrázolás: egy kereszt. Mária Szeplőtelen Fogantatására szentelték fel. Adományozók: Budaörs lakosai.

A harmadik harang: 50 font súlyú. Nuspickher öntötte Pesten. Képábrázolás: Mária segíts. Adományozók: Budaörs lakosai.

Emellett megemlítik azt is, hogy mindhárom harang jól cseng, és egymással összhangban vannak. 1852-ben újraöntik a lélekharangot, amelyet egy villámcsapás tönkretett.

Az első világháború idején, a beszolgáltatás előtt, öt harang volt a toronyszobában. Hármat közülük elvittek háborús célokra.

  1. Nagy-harang: 1811-ben öntötték Pesten, Szűzanyának, Szent Annának és Szent Antalnak szentelték. Adományozók: Heß Antal, Eberhardt Henrik. Felirat németül és latinul. 1916-ban szolgáltatták be.
  2. Közép-harang: 1783-ban öntötték Brunnernél, Budán. Kép: Ádám és Éva. Máté apostolnak és Szent Floriánnak szentelték. Adományozók: Holl Mátyás és Holl Éva. 1916-ban szolgáltatták be Felirata magyarul így hangzott: „Holl Mátyás és Éva Isten tiszteletére öntették 1783-ban Budaörs részére. Brunner János öntött engem Budán”.
  3. Félközép-harang: 1778-ban öntötték Brunnernél, Budán. Mária Szeplőtelen Fogantatásának szentelték.
  4. Kis-harang: Steinstocknál öntötték Budán.
  5. Lélekharang: 1852-ban öntötték Schandtnál, Pesten. Felirat magyarul: Öntötte Schandt András Pesten, 1852.

A temető kápolnájának tornyában egy 61 kg-os harang volt. 1916-ban a Kőhegyi kápolnából is beszolgáltattak egy harangot. Krizsanovits József szállította a harangokat a pályaudvarra. Nyolc nappal később szívinfarktusban meghalt.

Nagy öröm volt a budaörsiek számára, amikor 1938-ban újra 5 harang szólt a templomtoronyban; a temetőkápolnában pedig újra kettő.

A Szent István harang

  1. 716 kg, öntötte Szlezák, Budapesten. Hangneme: fisz. Szent   István  királynak  szentelték  fel.   Adományozók: Krammer György prelátus, Ritter Lőrinc, Hauser János, Frank József, Frank Mátyás örökösei, Keusch István, Mária-egyesület,   „…  et  aliorum civium  Budaörsiensium”. 1944-ben lett beszolgáltatva -háborús célokra.
  2. 420 kg, öntötték Szlezáknál Budapesten,   1922-ben. Hangneme: A. Jézus Szívének szentelték. Adományozó: a község.
  3. 216 kg. 1778-ban öntötték Brunnernél Budán. Hangneme: cisz. Mária Szeplőtelen Fogantatásának szentelték.
  4. 96 kg.   1922-ben öntötték Szlezáknál,  Budapesten. Hangneme: fisz. Mihály Arkangyalnak szentelték. Adományozók: Winkler Mihály és felesége, született Pfundt Mária.
  5. 46 kg. Lélekharang. 1852-ben öntötték Schandtnál Budán.

1944-ben a Kőhegyi kápolnáról mindkét harangot, illetve a temetőkápolna egyik harangját is beszolgáltatták háborús célokra. A kitelepítés idejében négy harangja volt a községnek. A Kőhegyi kápolna és a temetőkápolna tornya üresen állt.

Újabb adatok napjainkból: a budaörsi Nepomuki Szent János templom tornyában négy harang lakik. Mind a négy harang kiemelt jármon függ, nyelvlekötéssel és húzómágnessel szólnak. Hangjuk: a’ – c” – f” – b”.

Nagyharang (Jézus Szíve harang) Súly: 420 kg Alsó átmérő: 90 cm Öntési adatok: 1922, Szlezák László, Budapest .Középharang (Szeplőtelen Fogantatás harang) Súly: 216 kg Alsó átmérő: 73 cm Öntési adatok: 1922, Szlezák László, Budapest.

Kisharang (Szent Mihály arkangyal harang) Súly: 96 kg Alsó átmérő: 55 cm Öntési adatok: 1922, Szlezák László, BudapestLélekharang Súly: 46 kg Alsó átmérő: 37 cm Öntési adatok: 1852, Schaudt András, Pest.

A budaörsi harangoknak is megvan a maguk sorsa, fordulatos története, amelyhez számtalan emlék kötődik. Ezért is szeretjük olyan nagyon a hangjukat.

Forrás:Heimatbuch,internet.

s.k.

Megosztás