Teremtésvédelmi séta a Kőhegyen

2026-04-27 | Budaörs
A TÖB (Teremtésvédők Ökumenikusan Budaörsön) minden érdeklődőt, kicsiket és nagyokat egyaránt szeretettel vár szombaton (április 25-én) délelőtt a Föld napja alkalmából szervezett egy-másfél órás teremtésvédelmi sétára a Kőhegyen. – így szólt a meghívó.

Mi is a TÖB? A budaörsi TÖB  keresztény alapokra épülő helyi kezdeményezés. Ökumenikus célkitűzése mellett egyelőre elsősorban a katolikus egyházközösségben igyekszik a csapat teremtésvédelmi szemléletű programokat, akciókat megvalósítani a ruhacserétől a kertészkedésen át az imaalkalmakig. Célkitűzése a  teremtett világ védelme.

Hallottunk már a környezetvédelemről és a természetvédelemről. Mi a különbség? A környezetvédelem és természetvédelem a bioszféra megóvását, a biológiai sokféleség fenntartását és a környezeti károk megelőzését célozza. Míg a környezetvédelem az emberi hatások mérséklésére fókuszál (levegő, víz, talaj), a természetvédelem az élőhelyek és tájak megőrzésére irányul. A két terület szorosan összefügg, céljuk a fenntartható jövő biztosítása.

Ezek után térjünk vissza a szombat délelőtti sétára.

Kis létszámú, de érdeklődő csapat gyűlt össze – felnőttek és gyerekek- a megadott időben a kápolnánál.

A sétát Szövényi Gergely vezette, aki az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék oktatója,  egyenesszárnyú rovar szakértő.

Bevezetőjében ismertette a kápolna helytörténeti tudnivalóit, majd elindította a sétát. A Kőhegy felszíne dolomit – gyep, szikla -gyep. Természetvédelmi terület, ahol több növény és állat fokozottan védett.

Kopároknak nevezzük, mert első pillantásra valóban kopárnak tűnik a figyelmetlen kiránduló számára.. Hogy mennyi csoda található a talpunk  alatt, arra Gergely hívta fel a figyelmünket.

Fáradhatatlanul, óriási tudással mutatta az apró növényeket és a köztük megbújó állatvilágot.

Többek között megismertük a gumós perjét, a macskafarkú veronikát, a pusztai meténget, a hólyagos csűdfüvet, a parányi magyar szekfűt, amiről megtudtuk, hogy  igazi Kárpát-medencei endemikus, bennszülött faj. Az ajakos virágzatú mezei zsálya „trükkös” módszerét is megtapasztaltuk, ahogyan a beporzásról gondoskodik. A mezei iringó tüskés leveleit még a birkák is kikerülik a legelőn. Kakukkfű, lándzsás útifű, kutyatej, apró nőszirom, csabaíre  – ezek az ismertebbek, közülük több gyógynövény,  és mind megtalálható a Kőhegyen.

A száraz dolomitgyepben elsőként megjelenő cserjék, galagonyabokrok, mint dajkanövények segítik a később őket túlnövő, de fiatalon itt még óvó árnyékukban fejlődő fácskákat, tölgyeket, virágos kőriseket.

A fokozottan védett pannongyík

Bepillanthattunk a rovarok, bogarak mozgalmas világába is. A gyerekek rögtön felismerték az aranyos rózsabogarat. Gergely a panorámadobozában bemutatta a fokozottan védett pannongyíkot, majd útjára engedte. A szemölcsevő szöcskét a középkorban a felcserek gyógyításra alkalmazták.

A hegy tetejéről jól láthattuk az Odvashegy oldalába beékelt új lakóházakat. Sajnálatos az ilyesfajta természet-károsítás.

Vigyázzunk nagyon a Kőhegy kincseire!

Talán kicsit fáradtan, de sok-sok tapasztalattal, új ismeretekkel sétáltunk le a Kőhegyről. Meg kell hagyni, a résztvevő gyerekek nagyon szófogadóak, végig érdeklődőek voltak.

Hálásan köszönjük ezt a sétát Szövényi Gergelynek.

s.k.

 

Megosztás