Trianonra emlékeztünk Budaörsön június 4-én

2022-06-05 | Budaörs
Énekkel, verssel kísért ünnepi beszéddel és a Trianon-emlékműnél elhelyezett közös nagy koszorúval emlékeztek a budaörsi egyházak, pártok, civil szervezetek és magánszemélyek a szégyenletes trianoni békeszerződés aláírásának 102. évfordulójára a Nemzeti Összetartozás Napján.

Az ünnepség a Pacsirták népdalcsokrával kezdődött, majd Ambrus András színművész szenvedélyes versmondását hallhattuk.

A Varga János nyug. budaörsi plébános atya vezette imádság után Czuczor Gergely, a Fidesz budaörsi szervezete elnökének ünnepi beszéde következett:

Tisztelettel köszöntöm a budaörsi egyházak elöljáróit! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Emlékezők! Kedves Barátaink!

„Valahol egy szörnyű vihar lehetett, s a viharban egy nemzet elveszett” írta Wass Albert a Zárszó című versében. Ez a szörnyű vihar nem egyszer csapott le Magyarországra a XX. században. Az európai nagyhatalmak közötti versengés járulékos vesztesége volt a Kárpát-medence szétdarabolása és a benne élő nemzetek egymásnak fordítása. Szuverenitásunkért, önálló államiságunkért vívott küzdelmeink nyomán nemzedékeknek kellett megélniük, hogyan fosztják meg a határon túli magyarokat vagyonuktól, múltjuktól, történelmüktől. Az utódállamok számtalan magyar közösségének – így az én Felvidékről származó apai nagyszüleimnek is – el kellett hagynia házát, templomát, utcájukat, a temetőt, ahol szeretteik nyugodtak, ott maradt rokonaikat.

A Trianon óta eltelt 102 esztendőben sokak élete elveszett, de megmaradt a nemzet, az elszakított magyarság mindennek ellenére megőrizte kultúráját. A magyar nemzet messze túlnyúlik az országhatárokon. Ennek a lelki közösségnek a megőrzése – az elmúlt nehéz száz év ellenére – mégis csak sikerült. 2010 óta a nemzeti összetartozás gondolata erős, erősebb mint a korábbi évtizedekben bármikor is volt. Gazdasági, kulturális és katonai erőnk napról napra látványosan gyarapodik. Ezt az erőt a közép-európai népek összefogása érdekében kell felhasználnunk.

Amióta erősödő, gyarapodó pályára állt Magyarország, azóta javulnak nemzetközi viszonyaink. Egyre több szomszédunkkal egyre jobb kapcsolatban vagyunk, nem ellenfeleket gyűjtünk, hanem barátokat. Jó példa erre a visegrádi együttműködés is, amely komoly politikai tényezőként képes tagjainak összehangolt érdekeit érvényesíteni Európa népeinek szövetségében.

Tisztelt Emlékezők!
Most, a XXI. század elején, újra háborús fellegek gyülekeznek Magyarországtól keletre. Oroszország és Ukrajna háborúja ismét arra kell, hogy figyelmeztessen bennünket, a nagyhatalmak versengése nem a mi érdekünk. A történelem súlyos tanulsága a magyarság számára, hogy a csillagok szerencsés együttállása mulandó. Ha idegenek szervezik meg Közép-Európa életét, az ellenségeskedéshez és alávetettséghez vezet, a mi értékes munkánk és világszínvonalú szellemi teljesítményünk hasznait mások szedhetik le, maguknak gyűjthetik be, saját hatalmukat növelhetik vele. Éppen ezért mindennél fontosabb, hogy mi kimaradjunk ebből a konfliktusból. Számunkra a magyarság érdeke, hazánk szuverenitása, nemzetünk szabadsága legyen az első.

Ezer éves történelmünk alapján megtanultuk, hogy csak szabad emberek tudnak tartós szövetséget kötni egymással, olyan emberek, akik tudják, kik ők, van önbecsülésük, ezért másoknak is megadják a tiszteletet, akik tudják, mivel tartoznak önmaguknak és egymásnak, ki tudnak állni egymásért és önmagukért. A magyar nép joggal tekint saját magára szabadságharcosok nemzeteként. Magyarország mindig eltemette az őt leigázni akaró birodalmakat, ezért tudott megmaradni, ezért tudtak a magyarok mindig túlélni, újjáépíteni ezt az országot.

Az elmúlt 12 év kormányzása arra példa, hogy mi szabadságszerető, a történelmére és hagyományaira büszke nemzetként tudjuk erősíteni, szépíteni a Kárpát-medencében felépített kultúránkat. Megújulnak templomaink, gyarapodnak iskoláink, szépülnek városaink, falvaink. A közös cél érdekében egybe tudjuk hívni a magyar közösségeinket. Milyen szép példája ennek, hogy a szétszóródott magyarság ma újra találkozhatott a pünkösdi csíksomlyói búcsún, imádságában kifejezve együvé tartozását. Innét is üdvözöljük azokat a budaörsieket, akik ott imádkoznak közösségünkért.

Tisztelt Honfiak és Honleányok!
Hiszem, hogy nemzetünk száz éves magánya itt a Kárpát-medencében és Európában is véget ért. Szent István királyunk Szűz Mária oltalmába ajánlotta a Magyar Királyságot, s mi a nyugati kultúrkör és kereszténység védőbástyájaként azóta is itt állunk rendületlenül. Istenbe vetett hittel bízom abban, hogy amíg magyar anyanyelvünk és keresztény hitünk megmarad, gyermekeinket múltunk tiszteletére, szülőföldünk szeretetére, magyarnak neveljük, addig helyünk lesz a Kárpát-medencében. Isten óvja és őrizze megy hazánkat!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Ezután a megemlékezők tisztelegtek a közös, nagy koszorú előtt –

Az egyházak képviseletében:

Varga János nyug. plébános, Budaörsi Római Katolikus Egyházközség
Baricz Lajos plébános, Székelyföldről érkezett vendég
Püski Ilona lelkészasszony, Budaörsi Református Egyházközség
Kriza János püspöki helynök, Magyarországi Unitárius Egyházkerület

A Fidesz és KDNP budaörsi szervezeteinek képviseletében: Czuczor Gergely, Kapitány Gábor és Löfler Dávid önkormányzati képviselők

A Budaörsi Görög Nemzetiségi Önkormányzat nevében: Agárdi Bendegúz Szpírosz és Szidiropulosz Edit
A budaörsi civil szervezetek képviseletében:                                               Keresztény Értelmiségiek Szövetsége budaörsi szervezete – F. Megyesy Péter elnök, Fejéregyházi Sándor titkár
Budaörsi Nyugdíjas Polgári Egyesület – Frank Istvánné, elnök
Magyar Történelmi Szalon : Polgár Marianne, a Szalon elnöke
Budaörsi Székely Kör: Gál-Pál Sándor elnök és Gligor Attila
A Vitézi Rend képviselői, a Budaörsi Kertbarátok Dr. Luntz Ottokár Köre nevében Baráthné Bátai Beatrix elnök
Magánszemélyként – Császárné Kollár Tímea, volt önkormányzati képviselő

A Székely Himnusz eléneklésével ért véget az ünnepség.

A képgalériát ITT találjuk.

SzK

Megosztás