A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén augusztus 2-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Bár 2022-ben ez a nap július 28-ára esett, tehát látszólag 5 nappal lassult a fogyasztás mértéke, ám idén az eddigiekhez képest részletesebb adatokkal dolgoztak a dátum kiszámításánál, így a tényleges változás valójában egyetlen napot jelent. 1970-ben pedig még december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, alig több mint 50 évvel később. Hazai szinten még elkeserítőbbek az adatok, Magyarországon ugyanis olyan mértékű a fogyasztásunk, hogy ha mindenki úgy élne, mint mi, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait – május 30-án jött el a fordulópont, mióta magyar léptékkel már bolygónk tartalékkészletét éljük fel.
Pálfordulás a fiataloknál?
Ezek az időpontok nem túl reménykeltők, egy friss felmérés szerint pedig kérdéses, hogy mennyire állunk készen a változásra: a WWF Magyarország megbízásából 2023 júniusában átfogó közvélemény-kutatás készült, hogy felmérje, miként viszonyul a 18-59 éves magyar lakosság a fenntarthatósághoz, ezen belül is a környezet- és természetvédelemhez. Az eredmények nem mutatnak kedvező tendenciákat, különösen a fiatal felnőttek hozzáállása változott az előző évekhez képest. Bár a klímaváltozás tényét és a környezeti változások bolygóra gyakorolt hatásait ma már csak egy szűk réteg tagadja, jelentős eltérés mutatkozik a lakosság egyes szegmenseiben a részletek ismeretét és a tetteket illetően.
Sokat tehetünk a környezetünkért, ha tudatos vásárlók vagyunk. Ehhez az kell, hogy előre megtervezzük, mire van ténylegesen szükségünk, és úgy lépünk be a boltba, hogy pontosan tudjuk mit fogunk megvenni. A tudatos vásárlás, fogyasztás azt jelenti, hogy úgy hozunk döntéseket, hogy mind etikailag, mind környezetvédelmi szempontból helyes legyen, tehát ne csak nekünk legyen jó, hanem mindenki másnak is. Azzal, hogy következetesen végig gondoljuk, valójában mit is kell megvennünk, sokat tehetünk a környezetünkért, és a pénztárcánkért egyaránt. Ugyanis, ha olyan termékeket, dolgokat vásárolunk meg, amiknek tényleg hasznát vesszük vagy elfogyasztjuk, megakadályozzuk azt, hogy még több felesleges hulladék keletkezzen.
Magyarországon évente fejenként 400 kilogramm hulladék keletkezik, melynek jelentős részét bevásárlásaink során visszük haza. Itthon 2 millió tonna, vagyis személyenként évente 200 kilogramm ennivaló megy a kukába, derül ki a Tudatosvásárló cikkéből. Habár az étel könnyen lebomlik, ugyanakkor eközben nagymértékű üvegházhatású gáz, körülbelül évi 170 millió tonna szén-dioxid keletkezik.
A vásárlásaink 40%-a nem előre tervezett, sok esetben felesleges, írja az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség. Egy néhány évvel ezelőtti statisztika szerint itthon a lakosság átlagosan évente fél millió forintot költ élelmiszerekre s ezek jelentős része, körülbelül 50 – 200 ezer forint értékű áru, a szemétben végzi.
Többek között erről is szól a Médiaunió Nem nehéz…! kampánya, amely arra kívánja felhívni az emberek figyelmét, hogy a környezetvédelem mindenki egyéni felelőssége és a hétköznapok során oda kell figyelni a környezettudatos viselkedésre. A kampány során az érdeklődők tippeket, és hasznos tanácsokat kaphatnak a www.nemnehez.hu weboldalon, és a kampány Nem nehéz című Facebook oldalán.
Mit tehetsz:
Utasítsd vissza!: Ne vedd meg, amire nincs szükséged! A legjobb hulladék az, ami nem is jön létre a háztartásodban.
Használd újra!: Ha szükséged van rá, próbáld meg a meglévőt megjavítani, használtan beszerezni, vagy már meglévőből előállít.
Csökkentsd a fogyasztást!: Ha mindenképp vásárolnod kell, tarts mértéket és legyél tudatos! Részesítsd előnyben a természetes alapanyagokból készülő, tartós, minél kevesebb csomagolással ellátott, minél közelebb előállított (lehetőleg hazai) termékeket.
Hasznosítsd újra!: Ha a fogyasztásod közben hulladék vagy felesleg keletkezik, azt próbáld meg tudatosan kezelni! A felesleges élelmiszert ajánld fel másnak, a keletkezett hulladékot pedig a megfelelő szemetesbe dobd ki, hogy újra lehessen hasznosítani!
Komposztálj!: Ha szerves hulladék keletkezik, azt próbáld meg komposztálni, hogy a benne található értékes anyagok visszakerüljenek a természetes körforgásba.
Forrás: Internet
s.k.
