Tavaly decemberben a kormány megszavazta a kulturális törvénycsomagot, melyben prioritást élvezett a színházakat érintő Működési Törvény. Ezek szerint az önkormányzatok által irányított színházak vezetőinek kinevezéséről ezentúl külön kell megállapodni a Kormánnyal, ha nem akarnak elesni az állami támogatástól. Vidnyánszky Attila szerint a törvény igazságtalanságot szüntet meg mert pl. a színházak támogatottságának 80 %-a a fenntartó minisztériumtól jön miközben a tárcának nincs beleszólása a társulatok ügyébe. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma átlátható gazdálkodást vár el a színházaktól, de mint mondta attól sem riadna vissza, hogy esetleg témák kapcsán prioritásokat nevezzen meg.
Az alábbi kérdéseket Berzsenyi Bellaagh Ádámnak a Latinovits Színház igazgatójának tettem fel, aki készséggel válaszolt:
Hogyan érinti az új törvény a színház gazdálkodását? Van e hír arról, hogy állapodik meg a budaörsi Önkormányzat a Minisztériummal a finanszírozást illetően?
A színház fenntartója a budaörsi Önkormányzat. A tavalyi év végén módosított törvény alapján neki kell majd megállapodni a Minisztériummal a színház jövőbeli fenntartását illetően. Az új törvény szerint az Önkormányzatoknak lehetősége lesz eldönteni, hogy a színházaikat a jövőben saját maguk tartsák fenn, hogy átengedjék azok fenntartását az államnak, illetve hogy az állammal közös fenntartást és finanszírozást vállaljanak. A budaörsi színház esetében egyébként, az országos átlagtól eltérően, jóval nagyobb az Önkormányzat által nyújtott támogatás, mint az állami. Arányaiban ez nagyjából 60-40 %-os megosztást jelent, a város javára.
Mennyi az éves költségvetése a színháznak?
2019-ben az elfogadott költségvetési főösszeg 277 millió Forint volt, ebből 70 millió Forint az úgynevezett saját bevétel. Az idei költségvetésről pedig még korai lenne nyilatkozni, hiszen még nincs megállapodás az Önkormányzat és a Minisztérium között. A jogszabályban foglaltak szerint ez még februárban nem esedékes. A február végi budaörsi Képviselő-testületi ülés fog dönteni a város, ezen belül a színház 2020. évi költségvetéséről. A korábbi egyeztetések alapján nagyságrendileg hasonló lesz, mint a 2019. évi.
A színház részéről milyen várakozás előzi meg az új törvény alkalmazását?
Hamar ki fog derülni, hogy az új modell mennyiben egyszerűsíti vagy könnyíti meg a színházak finanszírozását. Ezt egyelőre nem látjuk még, ahogy azt sem, hogy az egyes Önkormányzatok hogyan fognak tudni megegyezni a Minisztériummal a fenntartás részleteit illetően.
A Tárca milyen feltételeket diktál? Például a műsortervbe milyen mértékben szól bele?
Semmilyen mértékben. Az új törvény szövege konkrétan kihangsúlyozza a művészi szabadság védelmét. Ezt egyébként Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár úr több nyilatkozatában is megerősítette.
Az Önkormányzat, mint fenntartó mibe szólhat bele, hogyan érvényesíti a fenntartói jogait? Van-e korlátja az önálló műsorterv elkészítésének, vagy ezt is „felülről” szabályozzák. Gondolok itt a Tárcára és az Önkormányzatra
A fenntartó sem a műsorpolitikába, sem bármilyen művészeti kérdésbe soha eddig nem szólt bele. Sem a Minisztérium, sem az Önkormányzat eddig soha nem kívánt beleszólni művészi vagy személyi kérdésekbe.
Természetesen ellenőrzi az intézmény működését, annak szabályosságát mind jogi, mind gazdasági szempontból. Emellett öt évente megválasztja az intézmény vezetőjét.
Az új színháztörvény nemzeti érzelmeken nyugvó színházat akar megvalósítani. Egyezik-e ez a koncepció a Latinovits színház elképzeléseivel?
Nem gondolom, hogy ne egyezne.
Ennek függvényében milyen darabok előadását tervezi az idei évben a Latinovits színház igazgatója?
A színháznak van egy meghirdetett évadterve, ehhez fogjuk tartani magunkat, tehát a törvény függvényében nem változik e téren semmi, és ez nem is elvárás senki részéről. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan komoly szerepet kaptak gyermek- és ifjúsági előadások, valamint a magyar és világirodalmi klasszikus művek színpadra állítása. Az idei évadban hátra van még az „Aliz!” című családi előadás (az „Aliz csoda országban” című mese színpadi adaptációja), a „Kozmosz-szösz” című előadás az óvodás korosztálynak, valamint a „Figaro házassága” című klasszikus bemutatója.
Hogyan váltak be a tantermi előadások? Az Apa,Anya, Fiú, Lány színdarab határozottan nevelő célzattal íródott. Hogyan reagálják le a fiatalok a sok ezer család életének egyikéről szóló előadást?
Az Apa Anya Fiú Lány volt az első kísérletünk a tantermi előadások műfajában, és kimondottan jók a tapasztalataink. A diákok nagyon nyitottak az előadásra és személyes élményeiket is készek megosztani az előadásokat követő drámafoglalkozásokon. Ősz óta hat különböző környékbeli iskolában jártunk az előadással, és van ahol már vissza is hívtak másik osztályhoz. Emellett meghívást kapott az előadás Kaposvárra, a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé nevű fesztiválra, ahova büszkén megyünk majd áprilisban.
Lesz-e új színházépület, vagy marad a régi felállás, az osztozkodás a Művelődési Házzal?
Nem tudom. Annyi biztos, hogy egyre nő a repertoár, egyre több a néző és így egyre több előadást is tudunk kitűzni. Ennek megfelelően lassan kezdjük kinőni a közös épületen való osztozkodást a Jókaival. Hogy erre milyen távlati megoldás várható, egyelőre nyitott kérdés.
Köszönöm az interjút.
Major Edit
