Tervüket támogatta az Építési és Közlekedési Minisztérium is, amely a sajtóhírek szerint 10 milliárd forintot különített el a leendő munkálatokra.
A hír hallatán a sajtó és a műemlékvédelem is felkapta a fejét…sok szakértő úgy gondolja, hogy a hiteles műemlékmegóvás helyett napjainkban az a módi, ha a látvány, a turisztikai igények, a túlépítettség, a történelemhamisítás, az értelmezhetetlen kortárs megoldások, illetve a rossz anyaghasználat kerülnek előtérbe. Érvelésük szerint az 1220 körül emelt templom és legfőképpen a település akkor járna jobban, ha tényleges újjáépítés helyett meghagynák az ikonikus romjelleget.
Az önkormányzat felhívására 22 pályamű futott be. A 15 fős bírálóbizottság a Tima Zoltán és Kelemen Bálint Zoltán vezető tervezők által jegyzett Közti Zrt. pályaművét hirdette ki győztesként, amely a szirénhangoknak „megfelelve” valóban sok olyan kortárs megoldást vonultatott fel, amelyek közül jó pár részlet újragombolásért kiált.
Milyen lesz a régi-új templom?
A kiírás alapján a Közti építészei teljesen újraépítenék az 1453-as tűzvész és az 1763-as komáromi földrengés során félig összedőlt, eredeti anyagából csak 40-50 százalékában megmaradt háromhajós templomot. A győztesnek megválasztott Tima-féle terv abból indult ki, hogy ha műszaki állapotuk megengedi és a visszaállítandó geometriát nem zavarja, akkor csaknem az összes eddig konzervált töredékes részletet megőriznék, legyen az középkori anyag, az 1889-es Möller István-féle kő-tégla alapú, az 1934-es Lux Kálmán és Lux Géza-féle beton- és műkő-kiegészítések, valamint a 1980-as évek Sedlmayr János tervei szerint megvalósult, helyenként sohasem volt és hiteles téglaszerkezet-pótlások.
Bár a korábbi évtizedek rekonstruktív lenyomatait is értelmezhetjük megóvandó értéknek, szerintem érdemesebb lenne nemcsak a Möller-féle kiegészítéseket eltávolítani, hanem a későbbieket is, hogy tényleg egységes tégla és/vagy durván faragott kőarchitektúrával pótolhassák az így ismételten hiányzó részleteket…
(A teljes anyag ITT olvasható, forrás: index.hu)
(SzK)
