Újra együtt. Beszélgetés Berzsenyi Bellaagh Ádámmal a Budaörsi Latinovits Színház igazgatójával

2021-09-10 | Budaörs
A Rekviem egy álomért bemutató előadása utáni napokban kerestem fel Berzsenyi Bellaagh Ádámot, a Budaörsi Latinovits Színház igazgatóját, hogy elismerésemet fejezzem ki a színdarab rendezéséért és tolmácsoljam sokunk örömét, hogy végre visszatérhetünk a megszokott életünkhöz, ami jelen esetben a színház újra indulását is jelenti.

A megbeszélt időben találkoztunk tehát, hogy elbeszélgessünk az elmúlt másfél év megpróbáltatásairól, azokról a keserves hónapokról, amikor az egész ország, sőt a világ is bezárkózott, hogy ekként védekezzen az eddig még nem tapasztalt vírus fertőzéstől.

Mivel telt el a bezártság időszaka?

Mint mindenkinek nekünk is nagy megpróbáltatást jelentett a lezárás, a bezárkózás, de igyekeztünk jól kihasználni az időt arra, hogy a még ránk váró feladatokat, értem ezalatt a színházi próbákat folytatni tudjuk, abban a reményben, hogy egyszer majdcsak vége lesz a járványnak és akkorra készen legyünk az évadra tervezett bemutatókkal. Így volt ez a Rekviem egy álomért című előadással is, amelyet a korlátozások időszaka alatt próbáltuk.

Ugyanígy dolgoztunk az Öröm és boldogság című produkción is, amelyet Alföldi Róbert rendez és hamarosan bemutatásra is kerül, valamint az Emil és a detektíveken is, amelynek nyáron voltak a próbái. Az idén tehát nem tartottunk nyári szünetet, ami a normális időkben szokás.

Azokban a hetekben viszont, amikor erősen tombolt a harmadik hullám, nem engedtem a próbákat sem megtartani. A biztonsági előírásokat szigorúan betartottuk, pl. plexi arcvédővel próbáltak a színészek, a többi kolléga végig maszkban volt a próbák közben és után is. Társulatunk tagjai többségükben be vannak oltva kétszer, de van, aki már háromszor is. Pillanatnyilag nincs érvényben olyan jogszabály, amely a védettséghez kötné akár a színházlátogatást, akár munkavégzést a színházakban, én mint igazgató csak tanácsolni tudom hogy aki még nem vette fel az oltást, mielőbb tegye meg. Kollégáink túlnyomó többsége teljes védettséget élvez, a színház épülete tehát biztonságosnak mondható.

Nem a legszerencsésebb időszak adatott meg arra, hogy bizonyítást nyerjen az, hogy a Frigyesi András vezette színház újabb rátermett igazgatót kapott személyedben.

Én inkább úgy mondanám, hogy kihívásokkal teli éveket élek át a társulattal, hiszen 2018-ban lettem igazgató, a 2019-es évet még akadálymentesen tudtuk végigvinni, majd 2020-márciusától jött a járvány és a korlátozások. Úgy gondolom, hogy egy színház vezetését elvállalni is kihívás, de az ami nekem adatott az inkább egy válsághelyzet volt. Válsághelyzet költségvetési szempontból, a nézők megtartása szempontjából, de ilyen körülmények között ötven embernyi létszámot egybetartani sem könnyű feladat.Úgy tekintek az elmúlt és a jelen időszakra, hogy nyakig benne vagyunk a problémában és ebből a lehető legjobban kell majd kijönnünk.

Viszont volt jó oldala is ennek az időszaknak, mégpedig a működésünkkel kapcsolatban tehettünk sok olyan dolgot, amelyre most megadatott az idő. Mind a szervezeti felépítésben, mind a költségvetés tervezésben, mind pedig technikai fejlesztésekben tudtunk előre gondolkodni. A leállás alatt végrehajtott fejlesztések eredményeit már láthatják a nézők. Állami pályázatokon tudtunk indulni, az innen beérkezett forrásokból és a házon belüli munkaerő átcsoportosítással el tudtunk végezni egy sor olyan feladatot, ami már régóta váratott magára. Biztonságosabbá tettük a falban húzódó vezetékeket, felújítottuk az ügyelői rendszert, új nézőtéri világítást építettünk be, hogy csak néhány dolgot említsek.

A belső kommunikációs csatornákat is rendezni tudtuk. Mi egy pici színház vagyunk a többihez képest, de így is ötven fővel dolgozunk, ami egy középvállalkozásnak feleltethető meg. Ideje volt, hogy áttekintsük a működésünket szervezeti, strukturális szempontból. A belső szabályzatokat aktualizáltuk, a szolgálati útvonalakat egyértelművé tettük. Ezen munkák elvégzésével bátrabban tudunk a jövő elé nézni.

Hogy látod a jövőt? Reménykedhetünk- e abban hogy hamarosan végleg legyőzzük a rettegett vírust, hogy kilábalunk a bajból, hogy nem lesz további, a gazdaságot így a színházi életet is érintő újabb lezárás?

Bár csak láthatnánk a jövőnket, az ember nem kívánhat mást ennyi sok bizonytalanság után! Csak remélni tudom, hogy nyugodtabbak és biztonságosabbak lesznek az elkövetkező évek, mint az elmúlt hónapok.

Bízom abban, hogy nem terveznek Magyarországon teljes körű lezárást és abban is, hogy ha mégis lesznek korlátozások azok elsősorban a védetleneket fogják érinteni, mivel ők vannak komoly veszélynek kitéve. Természetesen, ahogy eddig is, a színházunk működése alkalmazkodni fog a mindenkori aktuális előírásokhoz.

Plakátok hirdetik a soron következő előadásokat. Reménykedsz-e abban, hogy újból megtelik a nézőtér és végre elindulhat az igazi színházi élet itt Budaörsön is?

Igazán remélem, hogy a színházba járó közönség újból megtölti a nézőteret. Bízom abban is, hogy az idei műsor kínáltunkból mindenki megtalálja majd a neki tetszőt, a klasszikustól a modernig. Széles a paletta, lehet belőle bőven válogatni.

Szeretném elmondani, hogy mind nekem, mind pedig a társulat minden tagjának nagyon hiányoznak már a nézők. A színház csinálásnak a legfontosabb eleme a velük való találkozás, mondhatni nélkülük a dolog semmit sem ér. Nagyon várjuk vissza nézőinket a színházba!

Köszönöm az interjút. Major Edit

Megosztás