Érthetőbben: a Nap beérkező energiája tökéletes forrás, ennél jobb nem is nagyon kell – igaz, néhány részlet megoldása még erősen kifog rajtunk.
Érdekes módon azonban éppen az éltető Nap energiája az, ami az extrém időjárási jelenségeket is generálja. Éppen ezért a MIT (Massachusetts Institute of Technology) több tudományterületről érkező tudósai egy egészen más megoldáson is gondolkoznak. Tény ugyanis, hogy ha a Földre érkező sugárzás csupán 1,8%-át képesek lennénk kiiktatni, az nullázná azokat a káros hatásokat, amiket előidéztünk.
Ehhez a tudósok egy buborékokból álló, Brazília méretű pajzsot képzeltek el, sőt, igazából nem csak elképzeltek, hanem most már az anyaghasználaton gondolkodnak, illetve elindult a politikai-gazdasági egyeztetés is a témakörben. A megoldás ésszerű, hatékony, ugyanakkor felvet némi gondot.
Lényegében egy hatalmas rácsszerkezetre integrált buborékrengetegről van szó. A buborékok anyaga lehet szilikon, de egy speciális folyadék is, ez még kérdéses. A lényeg, hogy a szerkezet az űrben kerülne megépítésre, és Föld körüli pályára állna. Felállítása maximum pár napot venne igénybe, és ha nincsen rá szükség, akkor a buborékok leengedése sem hosszabb idő. Ráadásul űrszemét sem keletkezik, hiszen a buborék leengedve nem sok helyet foglal, el lehet tenni későbbre.
A kérdés, hogy ha a jelenlegi megszokott, kényelmes és sokak számára elképesztő összegeket termelő életmódunk és károsanyag-kibocsátásunk kompenzálható ilyen formában, akkor vajon meddig szennyezzük-romboljuk a bolygónkat? A klímakatasztrófa csak az első a lehetséges apokalipszisok közül, és a kivédésük nem megoldás, az életmódon, a rendszeren kell alapvetően változtatni, hogy a fejlődés és az emberi élet egy fenntartható, új irányba mozduljon el.
(Forrás: koponyeg.hu)
SzK
