Nincsenek egyedül: egyre több érvet lehet olvasni a vágott karácsonyfák mellett világszerte, ami elsőre logikátlannak tűnő trend a klímaválság árnyékában. A valódi karácsonyfák ökológiai előnyei miatt sok környezetvédő és klímakutató támogatja ezt a választást a kőolajalapú műfenyőkkel, de még a földlabdás fenyőkkel szemben is. De miért?
A vezérgondolat azonos, a hangsúlyok azonban máshol vannak a két szakembernél; míg Aszalós Réka szívesebben váltaná ki a klasszikus karácsonyfákat DIY megoldásokkal (például, ha valaki alternatív karácsonyfát készít), Ürge-Vorsatz Diána a nagyobb, vágott fenyők mellett érvelt már tavaly is. Idén részletesen is kifejtette nekünk, miért: „Rengeteget szenvedünk, hogy ki fizesse meg azoknak az erdőknek az ültetését, amelyekkel megpróbáljuk kivonni a szén-dioxidot a légkörből, de a klímasemlegesítésre kevesen szánnak pénzt.
A karácsonyi fenyővásárlás szuper megoldás: az emberek ki sem mondják, hogy klíma, és rengeteg pénzt kifizetnek azért, hogy a fenyőfatermesztők egyre nagyobb erdőket ültessenek, és így egyre több szén-dioxid vonódjon ki a légkörből” – magyarázza.
Minél több karácsonyfát veszünk, annál több karácsonyfa-ültetvény lesz – érvel –, és minél öregebb fákat veszünk, a fák annál több szén-dioxidot vonnak ki a légkörből a kivágás pillanatáig. További érve a vágott fenyők mellett – hacsak nem vegyszerezik a faültetvény talaját, ami azért nem ritka Magyarországon –, hogy minél tovább él minél több fa, annál tovább van a közelében háborítatlan élettér, annál nagyobb gyökérzet alakult ki, ami nemcsak a talajt javítja, de még több szén-dioxidot is megköt.
Ürge-Vorsatz Diána végkövetkeztetése az, hogy jobb, ha vágott karácsonyfát állítunk, mert ha nem, kevesebb területen lesz fenyőültetvény, helyette a legjobb esetben is kukoricaföld várható – ami sokkal károsabb a talajnak, az ökoszisztémának –, rosszabb esetben műanyaggyár, akkugyár vagy összeszerelő csarnok. Szerinte annál, ha a pénzünkkel a vágott karácsonyfára szavazunk, csak egy döntésünk lehet jobb: ha ugyanezt a pénzt természetvédelmi szervezetnek adományozzuk természetes erdőültetési célra.
Magyar fát vegyünk, és az ünnepek után komposztáljuk!
Legalább ennyire fontos szerinte az is, hogy mi történik a fával az ünnepek után: ma már nem javasolt egyszerűen kihajítani az utcára vagy a kuka mellé dobni, a jelenleg ismert legjobb megoldás ugyanis az, ha feldarabolva komposztáljuk, mulcsnak használjuk vagy elszállíttatjuk (ezt több önkormányzat is bevállalja) olyan helyre, ahol komposztálják vagy eltüzelve villamosenergiát állítanak elő belőle.
A karácsonyfa-termesztés sok családnak nyújt megélhetést is. Általában erre a célra kialakított területeken termesztik a fenyőt, tehát nem őshonos erdőktől veszik el a területet, mint ahogy azt néhányan gondolják.
„A karácsonyfa-ültetvények valóban természetesebbek, mint a szántóföldi kultúrák. Azonban aki karácsonyfát vesz, az még ne nyugtassa meg magát azzal, hogy csökkentette az ökológiai lábnyomát” – mondja Aszalós Réka erdőökológus. „A klíma- és az élőlények védelme szempontjából az őshonos fafajú, természetes erdők megőrzése, és területük növelése a megoldás.”
Álzöld és kétesélyes: a földlabdás karácsonyfa
Az elmúlt egy-két évtizedben terjedt el a földlabdás, kiültethető karácsonyfa. A klímakutató szerint a gyökeres fenyő sem annyira ideális, mint amilyennek a kereskedők feltüntetik, hiszen „a gyökérrész kivételével egy rakás helyi talajt kiveszünk, eltávolítunk. A talaj keletkezése évtizedekig, de inkább évszázadokig tart, hatalmas érték, rettenetesen sok természeti erőforrástól raboljuk ki azt a földet, ahonnan ezeket a fenyőket elhozzák.”
És ha valóban minden gyökeresen vásárolt fát kiültetnénk, az sem biztos, hogy minden esetben jó ötlet lenne. „Esetleg behurcolunk vele a kertbe invazív fajokat, újabb kártevőket, amiknek nálunk nincs ellensége” – vélekedik Ürge-Vorsatz Diána.
Aszalós Réka szerint a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy a földlabdás fenyőknek egy része elpusztul, még akkor is, ha az ünnepek után gyorsan kiültetik. Ráadásul a változó klíma egyre kevésbé kedvez a fenyőféléknek, ezért ha egy ilyen kis fa túl is éli a kiültetést és az első éveket, a hosszútávú túlélése már kérdéses.
„A fenyvesek nagyon érzékenyen reagálnak a klímaváltozásra és az abból származó betegségekre. Egyébként nagyon szeretem a fenyőket, csak már nem érzik jól magukat nálunk” – magyarázza az erdőökológus. Országszerte egyre gyakoribb látvány a szú vagy gomba által elpusztított barnás fenyőcsonk, a tűlevelű fák túlélési esélye csak ott nő meg valamelyest, ahol rendszeresen locsolni tudják őket.
Teljesen káros: a műfenyő
Megtévesztő és csábító lehet az éveken át ismétlődő felhasználás ígérete, az összes karácsonyfa-variáció közül mégis a műfenyő a lehető legrosszabb választás. A szakemberek szerint egyenesen tiltott zóna. Ha legalább 10-20 karácsonyon át kiváltja az élő fenyőt, akkor lehet ugyan, hogy kisebb lesz a karbonlábnyoma – szólnak az érvek –, de még így is egy csomó baj van vele.
Például ott van rögtön az anyaga, ami legtöbbször polivinil-klorid (PVC), egy nem lebomló műanyag. Ebből egy idő után szemét lesz, csak előtte még jó sokszor belélegezzük a belőle felszabaduló mikroműanyagot, amelynek egészségkárosító hatásait javában kutatják.
(Forrás: telex.hu – A teljes cikk ITT olvasható)
(SzK)