Bár az idén nem lehet panaszra okunk, hiszen a melege már megérkezett.
Nem véletlen, hogy elődeink a tavasz kezdetén kiemelt figyelmet szenteltek a várható időjárásnak, hiszen a mezőgazdasági munkák megkezdése függött attól, hogy lehet-e tartós jó időre számítani. A hiedelem szerint, ha ebben az időszakban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható. A három, a magyar néphit szerint a meleg időért felelős szent napja közül alexandriai Szent Sándor püspök és vértanúé vetőnap is volt. Sándor napján, azaz március 18-án vetették el a zabot, az árpát és a fehér babot, az aznapi szép időről pedig jó termésre következtettek.
A legtöbb szokás József napjához kötődött, ami sok helyütt dologtiltó nap volt, mivel a tavasz kezdőnapjának tartották. Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik – tartotta a mondás, amit azok is előszeretettel idéztek, akik nem takarították el a havat a házuk elől, utalva ezzel arra, hogy majd József hordja el helyettük, hiszen az ő napjával mindenképpen beköszönt a tavasz. Úgy vélték, ezen a napon megszólalnak a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot, és a hagyományok szerint ekkor érkeztek meg a gólyák és a fecskék.
A tavaszi időszak a fecskevédelem szempontjából is kiemelt időszaknak számít, hosszú ideje tartó állománycsökkenésük hatására ugyanis évről évre nagyjából kétmillió fecske hiányzik Magyarországról.
Bizonyos területeken József napján már kihajtották a teheneket, sőt néhol elkezdték a szántást is, mert ezzel akarták biztosítani, hogy jó legyen majd a termés. Ezen a napon eresztették ki a méheket, hogy minél több mézet gyűjtsenek majd a kaptárakba.
József napján különféle időjárás- és termésjóslásokat is végeztek, például, ha ezen a napon szivárványt láttak, sávjainak méretéből következtettek a várható termésre. Ha a sárga sáv volt a legszélesebb, jó búza-, ha a piros, jó bortermés ígérkezett. Az aznapi időjárás pedig a negyven nappal későbbire mutatott előre, mert úgy vélték, amilyen az idő József napján, olyan lesz Péter-Pálkor, azaz június 29-én.
A minket körülvevő természet megfigyelése azóta is fontos feladatunk, ma azonban nemcsak a hasznossága miatt műveljük, hanem mert élményt is nyújt.
Nursiai Szent Benedek, Európa fővédőszentjének és a bencés rend alapítójának ünnepe március 21-e, egyúttal a tavaszi nap-éj egyenlőség napja. Benedek napján is jósoltak az időjárásból, úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. Zsírt, hagymát és fokhagymát szenteltek, és gyógyító erőt tulajdonítottak nekik.
A megváltozott időjárást tapasztalva napjainkban felmerül a kérdés: vajon mit hoznak?
Weöres Sándor: Tavaszköszöntő
Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.
Már közhírré szétdoboltatik:
minden kislány férjhez adatik,
szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák és a maradék.
s.k.
