Az európai parlamenti választásokat öt évente tartják meg, Európán belül mindenütt egy meghatározott időtartamon belül. Magyarországon a választás pontos dátumát a köztársasági elnök tűzi ki. A soron következő európai parlamenti választásokat 2024. június 6. és 9. között tartják az unió tagállamaiban, a közös alapelvekre figyelemmel Magyarországon várhatóan június 9-én. A választások lebonyolítása az egyes országok feladata azzal, hogy a közös alapelveket az országoknak alkalmazniuk kell:
a választások négy napon át, csütörtöktől vasárnapig tartanak,
az egy politikai pártból választott EP-képviselők száma arányos az általa kapott szavazatok számával,
az európai állampolgárság egyik részjogosultsága alapján a más tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok szavazhatnak (aktív választójog) és indulhatnak (passzív választójog) a választáson is abban az uniós országban, ahol élnek,
minden polgár csak egyszer szavazhat.
(Magyarországon a választás anyagi jogi szabályait az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény szabályozza, amely meghatározza a választási rendszer elemeit, a listaállítás feltételeit, az eredmény megállapításának szabályait.)
A soron következő 2024. évi választás során 720 európai parlamenti képviselőt választanak meg, 15-tel többet, mint az előző választáson. Magyarországon a 2024. évi választáson 21 európai parlamenti képviselőt választanak, ugyanannyit, mint a 2019-es választások során.
Az egyes uniós országokból megválasztott képviselők számáról minden választás előtt megállapodás születik, és a degresszív arányosság elvén alapul, ami azt jelenti, hogy egy nagyobb országból származó EP-képviselő több embert képvisel, mint egy kisebb ország képviselője. (Pl. Németországnak 96, Franciaországnak 81, Olaszországnak 76, Lengyelországnak 53, Romániának 33 képviselője lehet.)
Az EP képviselők számát azzal határozzák meg, hogy számuk nem haladhatja meg a 750 + 1 (elnök) főt.
SzK
