Városunk díszpolgára: Hauser József

2020-08-18 | Budaörs
Hauser József 1912. december 23-án született Budaörsön. Felmenői több emberöltőig visszamenőleg is mind budaörsiek voltak. 1934-ben szerzett tanítói diplomát Baján és egy életre elkötelezte magát a pedagógusi hivatással. Alig 20 évesen kezdett tanítani.

Az 1940-es években tért vissza Budaörsre, ahol tanítói állást kapott. Később matematika, kémia szakos tanári diplomát szerzett, majd 1957 és 1973 között a lányiskola igazgatója volt. Innen vonult nyugdíjba, mint iskolaigazgató.

Tanítványai szerint szigorú, de igazságos pedagógus volt.

Hivatása mellett, majd nyugdíjas éveiben ideje nagy részét a német nemzetiségi múlt kutatásának szentelte. Az 1960-as években több, helytörténeti témában kiírt országos pályázatot nyert meg, Budaörs múltjának meghatározó és elismert kutatója volt. Fáradhatatlanul dolgozott a Helytörténeti Gyűjtemény létrehozásában, amelyet végül 1987. augusztus 18-án avattak fel.

Életművének tekinthető az 1986-ban, Budaörs várossá válásának tiszteletére megjelentetett Budaörsi Krónika című monográfiája, amely napjainkig a legátfogóbb tanulmány a kezdetektől az 1990-es évekig. Bátorsággal szólt a kitelepítésről és a közelmúlt kérdéseiről. Kutatásait tematikusan cédulákra jegyezte fel.

Krónikaírói tevékenységéről így vallott: „Mindenki, aki krónikaírásra vállalkozik, legyen felelős, becsületes, őszinte, magatartásában pozitív, népéért dolgozó, a társadalmi haladásban hívő ember, aki tudatában van annak, hogy véleménye jelenlegi életünk mindennapját rögzíti írásban és ezzel emberekről, intézményekről, társadalmi jelenségekről ad jelentést.”

Mint lelkes családkutató felderítette a Hauser család óhazáját. Feleségével 1988-ban el is látogatott oda, a feketeerdei Riedböhringenbe.

Önzetlenül segített a hozzá fordulóknak.

Osztálykép a sok közül, ez  1957-ből.

Osztálykép  1960-ból.

Az iskola dolgozóival 1973-ban,nyugdíjba vonulásának emlékére.

 

Az igazgatói irodájában.             A Nefelejcs úti temető keresztjénél.      1996-ban , a kitelepítés 50. évfordulóján

 

1990-ben Pro Urbe-díjat kapott. A díszpolgári címet elsőként vehette át, Szakály Mátyással együtt, 1991 márciusában.

Együtt lenni jó. 1987.

A kitelepített budaörsiekkel is tartotta a kapcsolatot.

                                              Az Ebner-Müller házaspárral 1992-ben.

A rendszerváltást követően, lelkes díszpolgárként a közönség soraiban ülve vett részt a Képviselő-testület ülésein. Észrevételeit, javaslatait jó szándéktól vezérelve tette meg.

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a város kulturális életének fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munka elismerésére alapította a Hauser József Városi Közművelődési Díjat 2003-ban.

A díjat annak a személynek, vagy szervezetnek ítéli oda a Képviselő-testület aki hosszú időn keresztül eredményesen tevékenykedett Budaörs város kulturális, közművelődési életében, munkássága, magatartása példaként állítható mindannyiunk elé.

2002-ben, 90 évesen hunyt el. Ő volt az első, akit az Ótemetőben újonnan épült ravatalozóból kísértek utolsó útjára a családtagok, a kollégái, a tanítványai és tisztelői.

s.k.

Köszönet a gr. Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtárnak a fotókért.

Megosztás