A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énektanár- és karvezetőképző szakán Vásárhelyi Zoltán növendékeként kitüntetéssel diplomázott (1950-1957).
Jeles diplomáját Kodály Zoltán és Ádám Jenő írta alá.
Liszt-, és Bartók-Pásztory-díjas karnagyot, kiváló művészt. A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével és Lovagkeresztjével kitüntetett művész több, mint három évtizedig dolgozott a Magyar Rádió Énekkarával, 1966 és 1990 között pedig karigazgatója volt.1990 és 2002 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni konzervatóriumának – amely 1998-től a debreceni egyetem konzervatóriuma – karvezetés-tanáraként, főiskolai docenseként dolgozott. 1945 és 1950 között Szegeden, 1950-től Budapesten amatőr kórusok vezetője, 1952 és 1985 között a Semmelweis Kórus, 1964 és 1978 között a Bartók Kórus, 1984- ben megalakított Budaörsön egy amatőr vegyes kart, melyet rövidesen Budaörsi Pro Musica Kórus néven „2010- ig vezetett., 1997-2006-ban a szlovákiai magyar pedagógusok Vass Lajos Kórusának vezető karnagya volt. a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének (KÓTA) tiszteletbeli elnöke.
A Rádiókórussal Európa sok országában hangversenyezett. Több száz rádiófelvétel készült vezényletével- karigazgatásával. Kortárs magyar szerzők műveinek sokaságát mutatta be a Magyar Rádió Énekkarával. A Francia Rádió stúdiójában és vendégkarnagyként a Berlini Rádió Énekkarával Berlinben is készített hangfelvételeket. Több zenei társaságnak is tagja volt. Rendszeresen zsűrizett magyarországi és külföldi kórusversenyeken, mint például a Galántai Kodály Napokon.
Egy kortárs kritikusa így írt: „Megszokni nem, csupán csodálni lehet a hangzásnak ezt a tökéletesen kiegyenlített szépségét és ragyogását, s elismerni azt a mérhetetlenül sok munkát, amely szinte észrevétlen eredményezi fél évezrednyi kórusmuzsika hibátlanra csiszolt megszólaltatását. // Tanítani lehetne, ahogyan Sapszon a gyengéd, azúros színekből szőtt muzsikát drámai csúcspontjára felemelte.”
Művészetét 1972-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1982-ben érdemes, 1989-ben kiváló művész címmel ismerték el; 1985-ben, majd 2002-ben megkapta a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat is. 2010-ben Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. 1994-ben. megkapta a Budaörs Díszpolgára címet. Vezetésével a budaörsi énekkar szakmai színvonala évről évre emelkedett, amelyet jeleznek az évenkénti Magyar Rádióbeli szereplések és felvételek, a Magyar Nemzeti Galéria hangversenyei, a számtalan magyarországi és külföldi fellépések.
2007-ben a Zeneakadémia Alapítvány arany emlékgyűrűt adományozott az életmű és a debreceni tanítási eredmények elismeréseként a következő szöveg kíséretében:„Sapszon Ferenc kóruskarnagynak kiemelkedő előadóművészi és tanári munkásságáért, Kodály Zoltán szellemi hagyatékának méltó életben-tartásáért, valamint a hazai és nemzetközi hangversenyéletben évtizedeken át a legmagasabb szinten művelt kóruskultúra szolgálatáért.”
2010-es nyugdíjba vonulásakor javaslatára Krasznai Gáspár karnagyhelyettesét nevezte ki a Budaörsi Önkormányzat a Pro Musica kórus további vezetésére.
Sapszon Ferenc halála után 2012-ben kettévált a kórus. A tagság legnagyobb része, 43 fő, köztük az alapító tagok, Krasznai Gáspár karnagy vezetésével, tovább folytatták a kórus tevékenységét.Ezután, Krasznai Gáspár karnagy javaslatára, 2012-től a karnagy úr iránti tiszteletük jeléül, felvették Sapszon Ferenc nevét. amely néven a kórus a mai napig is működik.
Fia, ifj Sapszon Ferenc Kossuth díjas karnagy, zeneszerző, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója.
Sapszon Ferenc karnagy urat, a kórustól való nyugdíjba vonulása után egy évvel, 2011. augusztus 4-én érte a halál.
s.k.
Köszönetet mondok Bandur Erzsébetnek és Vargóczky Juditnak a segítségért.
