A buszon Mária-dalokat énekeltünk és megemlékeztünk Szent II. János Pál pápáról, aki 2005-ben ezen a napon adta vissza lelkét Teremtőjének. Boldog Apor Vilmos is április 2-án halt vértanúhalált, 1945-ben, 53 évesen. Halálának előzménye: miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette.
Első úti célunk Vértessomló, a híres Mária-kegyhely volt. Egy tiszta, rendezett községbe értünk, szemrevaló házakkal az út két oldalán.
Már vártak a Német Tájház előtt, köztük a budaörsi Visnyei László atya.
A polgármester-helyettes asszony – Krüpl Etelka – nagy szeretettel mesélt a község történetéről, ami sok vonatkozásban hasonló Budaörséhez. A törökdúlás után Esterházy József telepítette be német telepesekkel. Őrzik hagyományaikat, tárgyaikat, amelyeket könnyen felismertünk, hiszen Budaörsön is használatosak voltak. A tájházat egykor a kántortanító lakta, 2011-ben teljes külső-belső felújítást kapott.
Vértessomló kegytemploma a településtől kissé távolabb, fák között áll. Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Környéke kimondottan festői. A búcsújáróhely nagy valószínűséggel azért alakult ki, mert Bécsből idekerült egy Mária kép.
Ebben a szépen felújított templomban hallgattunk szentmisét. Az oltárnál ott állt János atya és László atya is. A mise végén lorettói litániát imádkoztunk.
Majd egy nagyon bensőséges beszélgetés alakult ki a helyiek és csoportunk között. Örömmel nyugtáztuk, hogy László atyát befogadták a somlóiak, és ő is jól érzi ott magát.
Egy pap otthona ott van, ahol a hívei – mondta.
Következő programunk szerint a Budaörsről elszármazott Nobilis Ágoston biogazdálkodó szári birtokára vitt a buszunk, a Csoroszlya – farmra.
Ágót sokan kedves ismerősként köszöntötték. Megtudtuk tőle, hogy a gazdaságot édesapja alapította. 280 hektár szántóföldi növénytermesztés folyik, 20 hektár gyümölcsös, plusz másfél-két hektáron burgonya terem minden évben. Második éve fajtakísérleti kutatóbázisként is szerepel az ÖMKI és az Ökovetőmag munkacsoport listáján.
Öt éve tértünk át a biogazdálkodásra., húsz éve van meg a gazdaság, és most elindítottunk egy új projektet terményfeldolgozóval és egy kisüzemi malommal – sorolta a fiatalember.
Végigvezetett a pálinkafőző üzemen is, ahol kóstolhattunk a kajszi, szilva, meggy nedűkből. Az alapanyag a saját gyümölcsösükből származik. A főzőberendezés modern, korszerű, automatikus.
( Ez itt a reklám helye: A kitűnő minőségű pálinka a budaörsi CBA-ban is kapható.)
A farm másik létesítménye a malom, ami szintén elismerésre ad okot. Automatizált, felügyelet nélkül az éjjeli órákban is működtethető.
Tudatos fajtaválasztás, biogazdálkodás, gránitköves őrlés. Ez a mi gabonánk útja a termőföldtől a kemencéig – mondta Ágó. A technológiát Franciaországban sajátította el.
Tudással, szorgalommal, kezdőtőkével, tenni akarással csodákat lehet elérni – gondoltam, amikor a buszhoz sétáltunk.
Az ebédet az Öregtölgy vendégházban fogyasztottuk el, ami szintén a farmhoz tartozik.
Majd megtekintettük a község gazdagon díszített templomát.. A főutca közepén szabadon álló, barokk stílusú Keresztelő Szent János templom 1759-60 között épült. Műemléki védelem alatt áll. Amikor beléptünk, orgonamuzsika fogadott. Mikor megtudtuk, hogy az orgonán egy 16 éves fiatalember játszott, megtapsoltuk.
Még a Vértes lábánál jártunk, amikor buszunk leparkolt Újbarok büszkesége előtt – a német nemzetiségi tájháznál, ahol kedvesen fogadtak.
A napokban készült el a féltetős szaletli, középen egy többfunkciós kemencével.. Így több lehetősége lesz a helybelieknek a közös programokra, találkozókra. Újbarok község Német Nemzetiségi Önkormányzata 1994 óta működik. Céljuk a település helyi kulturális értékeinek, hagyományainak megőrzése, hagyományőrző tevékenységek támogatása.
Emlékezetes élményekkel telve értünk haza. Utunk végén köszönetet mondtunk a szervezőknek.
Fotó: Novák György
s.k.
