Petíció az elkerülõ útért

2019-04-18 | Magazin
Több mint hatezren látták el kézjegyükkel azt a petíciót, amely a Komárom-Esztergom megyei Környén évtizedek óta tapasztalható és ezzel a térség életét is sújtó, elviselhetetlen mértékû átmenõ forgalomra kívánja felhívni a szaktárca, a politikai élet szereplõi, a kormány figyelmét.

Az aláírásgyûjtést két környei magánszemély, Miksó Lajos és Vida Zsolt indította el március 22-én, a több ezer aláírás alig 4 hét alatt gyûlt össze.

A petíciós íveket Miksó Lajos adta át április 17-én Beke László, Környe polgármestere számára azzal a kéréssel, hogy az eredeti aláírásokat tartalmazó íveket juttassa el a szaktárcához, másolatban a megye valamennyi országgyûlési képviselõjéhez, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat elnökének, a Magyar Közút Non Profit Zrt. megyei igazgatójának. Továbbá, a település vezetõje kérje meg a térség országgyûlési képviselõjét, Czunyiné Dr. Bertalan Juditot, hogy lakossági fórum keretében tájékoztassa a környei és környékbeli állampolgárokat az elkerülõ út megépítésének aktuális helyzetérõl, s arról, hogy milyen segítséget tud nyújtani a mielõbbi megvalósulás érdekében.

Az ívek átadásakor a kezdeményezõ elmondta: korábban többször elhangzott, hogy azért késlekedik immáron évtizedek óta az elkerülõ út megépítése, mert a 4 600 lelket számláló Környén tapasztalható, mára elviselhetetlen mértékû forgalom csak a falu problémája. Ennek ellentmond az a tény, hogy a petíciót 2 037 környei, és 4 209 más településen élõ látta el kézjegyével, az íveken például 1 521 tatabányai, 849 oroszlányi, 294 tatai, 207 kecskédi, 205 vértessomlói, 158 bokodi, 88 várgesztesi, 81 dadi, 76 kömlõdi név szerepel. Az is érzékelteti a helyzet súlyosságát, hogy a két magánszemély kezdeményezéséhez több mint 100 önkéntes csatlakozott, és segített a gyûjtésben.

(A petíció szövege így szólt: aláírásommal támogatom azon lakossági kezdeményezést, melynek célja a kormány figyelmének hangsúlyos felhívása a Környén hosszú évek óta tapasztalható és ezzel a térség életét is sújtó, elviselhetetlen mértékû átmenõ forgalomra. Aláírásommal kérem az elkerülõ út mielõbbi megépítését, a beruházás megvalósulásáig a településen található közlekedési lámpák összehangolásának felülvizsgálatát, szükség szerinti módosítását, valamint minden olyan forgalomtechnikai beavatkozást, mely segít a mindennapi közlekedést könnyebbé, biztonságosabbá tenni.)

Beke László polgármester az ívek átvételekor hangsúlyozta: a környei önkormányzat a rendelkezésére álló eszközökkel évek óta igyekszik mindent megtenni az elkerülõ út megépítése érdekében, de az messze meghaladja a helyhatóság kompetenciáit. A polgármester szerint az is komoly probléma, hogy a falun áthaladó országos közutak mellékút besorolásúak, (8119., 8135.) így ezeket szakaszokat nem érintik azok a fejlesztések, melyekre a forgalomszámlálási adatok alapján igencsak szükség lenne, s melyeket hosszú évek óta szorgalmaz a falu. Beke Lászlótól elhangzott: értesülve az aláírásgyûjtésrõl, már meg is kérte a legfrissebb forgalomszámlálási adatokat, melyek elrettentõek.

Környe faluközpontjába Tatabánya irányából naponta átlagosan 10 910 egységjármû, 598 nehézgépjármû, Tata felõl 4 475 egységjármû, 441 nehézgépjármû érkezik, a vasúti sorompónál 8 146 egységjármûvet és 487 nehézgépjármûvet számoltak, miközben az M3 autópálya napi átlagos forgalma 12 528 Görbeháza és Nyíregyháza között.

Környén 2004-ben már szintén indult lakossági kezdeményezésként aláírásgyûjtés a falut elkerülõ út mielõbbi megépítése érdekében. A rendelkezésre álló iratok szerint az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság a problémafelvetésre reagáló, 2004 májusában kelt levelében ez is olvasható: "Végleges, jó megoldást Környe problémáira a 8119 j. összekötõ út Környét északról elkerülõ 4,8 km hosszú szakaszának megépítése fog nyújtani. Ez a beruházás az országos közúthálózat fejlesztésének 2007. évi indítással és 2008. évi befejezéssel szerepel. A tárca tervei szerint 2006. évig fejezõdnek be az elõkészítési munkálatok."

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közúti Közlekedési Fõosztályának vezetõje 2004 júliusában így írt: "Egyetértünk abban, hogy az északi elkerülõ szakasz önmagában nem jelent teljes értékû megoldást, mert utóbbi a nagyon fontos Oroszlány – Tatabánya viszonylatban nem biztosít közvetlen kapcsolatot. A déli elkerülõ szakasz megvalósíthatóságának vizsgálatáról a Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelõ Kht. felé intézkedtünk." 

 
Fentiekrõl Salamon Gyöngyi tájékoztatott
 

Megosztás