• Molnár Sport
  • GeszlerPince
  • Öreg Prés Étterem
  • VizivilágHétkuti
  • SzeletBurkTegla
  • Hirdessen Minálunk

Rovatok:

Komárom-Esztergom megye Oroszlány Értékeink 900 éves kincsünk: a Vértesszentkereszti apátság története - Képekkel
2018-12-12 15:11

900 éves kincsünk: a Vértesszentkereszti apátság története - Képekkel

|

(fotó:wikipedia - Kit36a)
A Vértesszentkereszti apátság (vagy ahogy sokan ismerik a környéken: Vörös klastrom) romjai valóban a Vértes rejtekében találhatók. Közel vannak ugyan a Pusztavám-Oroszlány között úthoz, de aki nem tudja, hogy ott vannak, vagy nem ezt keresi, még csak nem is sejti, milyen csodálatos hely mellett halad el, mely kb. kilencszáz éves lehet..
7

Vértesszentkereszti bencés apátság romjait a Vértes erdejének sűrűje rejti a Gerencsérvártól 2 km-re északra, Pusztavám község közelében, Oroszlány közigazgatási területén.

 

 

Vértesszentkereszt: Romegyüttes - forrás:wikipedia, fotó:Kit36a

 

 

A Vértes „vadonában”, egy emelkedésen, hatalmas fák között bukkan elénk, mint egy látomás, a kolostor romja, amelyet Oroszlány vagyPusztavám felől közelíthetünk meg.

 

Az Árpád-kor egyik legnagyobb hatalmú nemzetsége, a Csák nemzetség volt a sűrű erdőkkel borított, vadban gazdag Vértes térségének birtokosa.Csákvár lehetett a hatalmi központjuk.

 

 

 

Az apátság légifotója - forrás:wikipedia, fotó:Civertan

 

 

Először egy birtokadomány kapcsán fordul elő a kolostor neve (1146). A 12. század első felében épült legkorábbi bencés kolostort sánc és árok övezte.

 

Az egyenes szentélyzáródású templomot, és a délről hozzá csatlakozó kolostor épületét az 1964-1971 között Kozák Éva vezetésével végzett régészeti ásatás során találták meg.

 

A 13. század elején a Csák nemzetség legtekintélyesebb tagja, Ugrin, akiesztergomi érsek (1203).

 

A család másik tagja, Miklós pedig több megye ispánjaként II. Andráskirály hűséges embere volt. Ők lehettek azok, akik fölépítették az új, pompás, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomot és kolostort, amelynek romfalai ma is magasan állnak.

 

A legalább két évtizeden keresztül elhúzódó építkezések során több kőfaragó és építő műhely is dolgozott itt.

 

 

VKE2801 KT080824.jpg

 

forrás:wikipedia, fotó:Kit36a

 

A templomtól északra épült föl a kolostor négyszöge.

 

A fehér kváderköveket, a pompás faragványokat látva nem vitás, hogy a 13. század egyik legnagyszerűbb kolostora épült föl a Vértesben, amelyet bizonyára legalább egy tucatnyi szerzetes lakhatott.

 

A 14. század elején a Csákok hatalma erősen lehanyatlott, váraik, birtokaik, így az apátság is I. Károly király kezére került.

 

Támogatta az apátságot, s bizonyára többször föl is kereste a Vértesben vadászgatva Nagy Lajos király (1342-1382).

 

Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) adományaként a Vértes vidék várainak zálogbirtokosai, s egyben az apátság kegyurai a Rozgonyiaklettek, majd a 15. század második felében az Ujlakiak léptek örökükbe.

 

 

VKE2807 KT080824.jpg

 

forrás:wikipedia, fotó:Kit36a

 

Az apátsággal nem sokat törődtek, elszegényedett.

 

Ujlaki Miklós azt kérte a pápától, hogy a romos, szinte lakhatatlan építmény a bencések helyett hadd kaphassák meg a pálos szerzetesek (1475).

 

Mátyás király folyamodványa eredményeképpen végül a domonkosszerzetesek vehették birtokukba (1478).

 

Amikor Tata vára török kézre került (1543), a szerzetesek elmenekültek, a kolostor gazdátlanná vált.

 

A térség 1687-es fölszabadítása után alkalmi kincskeresők bolygatták a romot, majd építkezésekhez kezdték elhordani köveit.

 

A 19. században figyeltek föl rá, de csak 1940-ben kezdték területét megtisztítani, s ekkor végeztek kisebb feltárásokat.

 

 

VSZTKER 2818 KT.jpg

 

forrás:wikipedia, forrás:Kit36a

 

Az 1964-ben megkezdett régészeti munkák után az 1980-as években került sor állagmegóvásra-helyreállításra, ami évtizedekig tartott.

 

régészeti leletanyag válogatott darabjai, a legszebb faragott kövek a tatai Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításán láthatók.

 

Az Esterházy család tatai angolkertjében álló műromba az apátsági épületek 24 faragott részletét foglalták bele.

 

VSZTKER 2812 KT.jpg

 

forrás:wikipedia, fotó:Kit36a

 

A Vértesszentkereszt elnevezés a 19. századból származik. A középkori oklevelekben Szent Kereszt, Udvarhely, Keresztur néven írtak róla.    (forrás:wikipedia)

 

 

A díszes román kori bejárat - forrás:wikipedia, fotó:Takkk

 

 

Következik: Építészete - az apátsági templom

 

 

 

VKE2804 KT080824.jpg

 

 

forrás:wikipedia, fotó:Kit36a

 

 

 

 

 

 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • FlajszSirko
  • Kormendisirko
  • Palló
  • Balla Gumi
  • MalmasAgrar
  • Cserépkályha
  • Jobb hirdessen