Mi jut eszünkbe, ha átnézünk az autópályán és a vasútvonalon? Erdővel borított hegyet látunk, egyre több házat, és eszünkbe jut a közösségi ház, a Hosszúréti patak menti sétány, a nagyrét és az ifjúsági park (bár ezek már a budapesti oldalon vannak). Furcsa ez a szétszakított helyzet.
Kamaraerdő történetéről nagyon érdekes és alapos összefoglalást találtam a Kamaraerdő Alapítvány anyagában, amelyet Bánvölgyi Rozál állított össze. Ebből szemezgetek:
„Kamaraerdő Budapest XI. kerületének peremén, Budaörs határán terül el. Természetes folyosót képez a Budai-hegység alacsonyabb előterei és a település szőlő– és gyümölcskultúrája között.
A 19–20. század fordulójától kezdve egyszerre volt:
• pihenőerdő,
• vadászterület,
• mezőgazdasági háttérterület,
• és településszegély, amely Budaörs fejlődését meghatározta.
Kamaraerdő a Tétényi-fennsík északi peremén, Budapest XI. kerülete és Budaörs határán fekszik. Erdős, dombos vidéke évszázadokon keresztül a térség gazdasági és kulturális életének egyik meghatározó területe volt. A 19–20. században a magyarországi gyümölcstermesztés egyik kulcshelyszínévé vált, a budaörsi őszibarack-termesztés hátterét biztosítva.
A „Kamaraerdő” elnevezés a 18. század első felében jelenik meg az Udvari Kamara birtoknyilvántartásaiban.
A 18–19. században a környék települései fokozatosan fejlődtek, és a Kamaraerdő peremterületeit egyre inkább mezőgazdasági művelésbe vonták. A Sváb-telepes családok Budaörsön és a környező falvakban virágzó gyümölcskultúrát alakítottak ki, amelyhez a fennsík kedvező mikroklímája hozzájárult.
Kamaraerdő a 19. század végére közkedvelt budai kirándulóhellyé vált; a főváros felől is sokan látogatták. Az 1880–1890-es években kiépültek az első rendszeres erdei utak, amelyek Budaörsöt Albertfalvával és Kelenfölddel kötötték össze.
1920 és 1943 között a budaörsi gyümölcstermesztés – elsősorban az őszibarack – országosan és nemzetközileg is ismertté vált.
A II. világháború végén Kamaraerdő stratégiai jelentőségűvé vált:
• A német és szovjet csapatok több alkalommal használták a magaslatokat megfigyelésre.
• Lövészárkok, ideiglenes állások létesültek.
• A budaörsi bombázások „széle” érintette az erdőt, de nagyobb kár nem keletkezett.
1948 után a környék mezőgazdasági területeit államosították. A korábban virágzó gyümölcskultúra fokozatosan visszaszorult, a domboldalakat pedig részben újraerdősítették. Kamaraerdő mozgalmas kirándulóhelyből szabályozott parkerdővé alakult.
Kamaraerdő a rendszerváltás után (1990–2025)
A rendszerváltást követően Kamaraerdő szerepe ismét felértékelődött:
• Természetvédelmi programok
• A fennsíki gyepek helyreállítása.
• Őshonos fajok visszatelepítése.
• Bemutatótáblák, tanösvények kialakítása.
Új rekreációs funkciók
• Futó- és túraútvonalak fejlesztése.
• Kerékpáros ösvények.
• Erdőpedagógiai foglalkozások iskolák számára.
• 2020–2025 között
• A járványévek alatt rekordlátogatottság.
• 2022–2024: élőhely-rehabilitációs projektek a meredek fennsíki területeken.
• A környék Budapest és Budaörs egyik „zöld tüdeje”.
• 1985 – Erdőgazdálkodási program indul a terület megújítására.
• 1990 – A rendszerváltás után megerősödik a civil természetvédelmi érdeklődés.
• 1995 – Új turistautak és futóútvonalak jelölése kezdődik.
• 1999 – A Kamaraerdő bekerül Budapest kiemelt rekreációs zónái közé.
2000–2025: Modern környezetvédelmi és városökológiai korszak
• 2000–2010 – Budaörs határai beépülnek az erdőig; a Kamaraerdő a város “zöld fala”.
• 2012 – Közösségi szemétszedési programok indulnak.
• 2015 – Elkészül a Kamaraerdő sokszinűsége-térképezése.
• 2020–2023 – Erősödik a klímavédelmi jelentőség; árnyékoló, hőmérsékletet csökkentő szerepe kimutatható.
2025 Kamaraerdő a település egyik kiemelt ökológiai és történeti területe”
És tegyük még hozzá: óvoda, közösségi ház és idősek otthona is épült Kamaraerdőben.
„A Kamaraerdei Óvoda önkormányzati óvoda. Ideális környezetben, Kamaraerdő egyik csendes, jó levegőjű területén épült 1999-ben, Nyíri Péter tervei alapján, és még ez év szeptemberében megkezdte az óvodai nevelőmunkát.”
„Régi törekvés volt, hogy Kamaraerdőben is legyen a helyi közösségnek dedikált tér, ahol helyt kaphatnak a helyi lakosok igényeihez igazított foglalkozások, rendezvények. A Kamaraerdei Közösségi Ház 2002-es átadását sokéves munka előzte meg, amiben a Kamaraerdő Alapítványnak kiemelt szerepe volt. Szervezési feladatok elvégzésén túl, az Alapítvány fedezte a tervezési munkák teljes költségét, és részt vállalt a kivitelezési költségek viselésében is.”
Itt működik 48 férőhellyel a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Idősek Otthona.
Kamarerdőből ilyen látványt nyújt a Kőhegy és az Odvas hegy.
Élénken élnek a családi programok úgy kinti, mint benti helyszíneken, melyekből Budaörs teljes lakossága profitál. És én mindig – lassan irigykedve – nézem a szép házakat, melyekhez megfelelő nagyságú kertek csatlakoznak…
SzK
