Mindszenty József története a Vas megyei Csehimindszent falucskából indult, ahol 1892-ben Pehm József néven látta meg a napvilágot. Születésének helye később a neve része lett – 1941-ben vette fel hivatalosan is a Mindszenty nevet. Már fiatalon papnak állt, 1915-ben szentelték fel, s rövid időn belül nemcsak káplánként, hanem tanárként is szolgált. Az 1918–19-es forradalmak alatt határozottan kiállt a keresztény értékek mellett, ami miatt internálták is – saját szülőfalujába.
A húszas években Zalaegerszeg plébánosaként dolgozott, majd a harmincas években már nyíltan fellépett a politikai szélsőségekkel szemben. Nem hajolt meg Gömbös Gyula tekintélyelvű törekvései előtt, és nyíltan elítélte a nyilaskeresztes eszmét is. 1944-ben veszprémi püspökké nevezték ki, és amikor a zsidóüldözések felerősödtek, püspöktársaival együtt körlevélben tiltakozott a kegyetlenségek ellen. Rövidesen a nyilasok célkeresztjébe került, letartóztatták, majd Sopronban tartották házi őrizetben egészen a háború végéig.
A háború után a katolikus egyház vezetésébe emelkedett: 1945-ben esztergomi érsek lett, majd 1946-ban bíborossá nevezték ki. Mindszenty ekkor már nemcsak lelkipásztor volt, hanem társadalmi vezető is, aki minden erejével azon dolgozott, hogy a keresztény erkölcs ismét irányt mutasson a magyar közéletben. Kíméletlenül bírálta a kitelepítéseket, a katolikus iskolák államosítását, s a kommunista hatalom fokozatos térhódítását. Egyre inkább szimbólummá vált: ő lett „a klerikális reakció” elleni harc célpontja.
1948 karácsonyán az ÁVH elhurcolta. Hűtlenséggel, államellenes összeesküvéssel, kémkedéssel vádolták – az ismert kommunista recept szerint. Az Andrássy út 60-ban hónapokig kínozták, hogy beismerő vallomást csikarjanak ki belőle. A koncepciós per „népbírósága” életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki rá. Magánzárka, rabkórház, házi őrizet következett – Mindszenty a megpróbáltatások ellenére sem adta fel meggyőződését.
1956-ban a forradalom napjaiban kiszabadították. Visszatért Budára, ahol rádiószózatában óva intett a megosztottságtól, és a szabadság értelméről beszélt: egy nemzet joga, hogy maga döntse el sorsát. A következő napon, november 4-én a szovjet hadsereg bevonult – Mindszenty menedéket kért az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén, ahol tizenöt évre ragadt.
A világ változott körülötte, a hidegháború enyhülése és a Vatikán új keleti politikája fokozatosan kikényszerítette a „Mindszenty-ügy” megoldását. 1971-ben elhagyta Magyarországot, majd Bécsbe költözött. Nyolcvanévesen is járta a világot, magyar közösségeket látogatott, miközben a Szentszék egyre nagyobb nyomást gyakorolt rá, hogy mondjon le – végül 1973 végén az esztergomi érseki széket üresnek nyilvánították.
Mindszenty József 1975. május 6-án hunyt el Bécsben. Végakarata szerint ideiglenesen Mariazellben temették el, de 1991-ben hazahozták földi maradványait, és az esztergomi bazilika sírkápolnájában helyezték örök nyugalomra. Sírkövén ez áll: Fidelissimus in tribulatione pastor – „az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor”. (Forrás: librarius.hu)
Mindszenty bár azt kérte, addig ne hozzák haza hamvait, amíg szovjet csapatok vannak az országban, újratemetése még az utolsó szovjet katona távozása (1991. június 19.) előtt, 1991. május 4-én megtörtént. Esztergomi sírfelirata így hangzik: „Az élet megalázta – a halál felmagasztalta. A Szent Római Egyház és a Coelius-hegyi Szent István templom presbiter-bíborosa, Magyarország utolsó hercegprímása, esztergomi érsek, az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor MINDSZENTY JÓZSEF 1892. márc. 29. – 1975. máj. 6.
………………………………………………………………………………………………………………………………..
Nekünk Budaörsön két Mindszenty-szobrunk is van: a fából készült a bíborosról elnevezett katolikus iskola aulájában, a másik a templom kertjében áll és nap mint nap rávethetjük pillantásunkat.
Polyák Ferenc fafaragó Mindszenty József szobrát 1997. augusztus 30-án avatták fel Budaörsön, a róla elnevezett új iskolában. A szilfából faragott szobor az iskola előterében került elhelyezésre, egy fa talapzaton, melyen az alábbi felirat olvasható, egy kis méretű lemezre festve:
„Alföldi puszták szilfája emlékeztessen bennünket, csapásokkal faragott Mindszenty József bíborosra, emberek által rámért ütésekre, csapásokra. / Polyák Ferenc 1997. VIII. 8-20.”
A budaörsi Nepomuki Szent János-plébániatemplom kertjében 2009. október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén szentelték fel a Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, hercegprímás emlékére állított egész alakos, ötvenmázsás süttői mészkőszobrot, amely Babusa János szobrászművész alkotása.
A hősies életű bíboros, hercegprímás szobrának elkészítését az egyházközség és a Szentgyörgyvölgyi Zoltán Alapítvány kezdeményezte, hiszen a néhai plébánosnak, Szentgyörgyvölgyi Zoltánnak is ez volt a végakarata.
A szobrászművész Mindszenty alakját imádkozó pózban alkotta meg, és a szobor talapzataként egy sziklára állított térdeplőt formázott. Az emlékmű a templom gesztenyefáitól árnyékos kertjében egy kis dombon áll, ahol a meghitt környezetben bizakodva imádkozik a bíboros alakja a magyarokért és kéri imádságra a híveket, ahogy az a szobor talapzatán is olvasható:
„Ha tehetném a Fővárosban és az országban küszöbről-küszöbre járnék, És úgy kérnék minden családot: Engesztelő lélekkel Magyarországért ereszkedjenek térdre.”
(Mindszenty József)
(kozterkep.hu)
SzK
