Egész nap szitált az eső, de az érdekes látnivalóknak köszönhetően észre sem vettük.
Taksony -németül: Taks – egy rendezett dunamenti nagyközség Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban. Pest megye egyik legrégebbi települése, amely a magyarság egyik X. században élt nagyfejedelmének nevét viseli. A térség a török időkben pusztává vált.
Első állomásunk a Heimatmuseum volt, ahol Galambos Andrásné Marika fogadott kedves szavakkal, jófajta helyi pálinkával, teával, üdítővel, süteménnyel.
Mint megtudtuk, lakosságot Taksonyban csak a XVII. század utolsó harmadában találhatunk ismét. A végleges betelepülők első csoportja 1710-ben érkezett a faluba. Ők egységesen német származásúak és római katolikus vallásúak voltak, és Magyarországon a „sváb” elnevezést használták rájuk. A XVIII. század folyamán több hullámban érkeztek Taksonyba. Miután a rendelkezésre álló termőföldek nagy része homokos jellegű, az ittenieknek mindig is sokat kellett dolgozniuk ahhoz, hogy boldoguljanak. Jellegzetes elfoglaltság volt a kosárfonás.
A Heimatmuseumban az összes helyiséget eredeti funkciójának és a hagyományoknak megfelelően rendezték be. Megnézhettük a régi bútordarabokat, kézimunkákat, ágyneműt, kéztörlőket, fotókat, a népviseleteket, konyhai és mezőgazdasági eszközöket.
Marika, és a továbbiakban megismert kísérőink oly sok szeretettel beszéltek a községükről, hogy bennük elkötelezett lokálpatriótákat ismertünk meg.
A Lyra szépen csengő énekébe Marika is bekapcsolódott.
Következő utunk a katolikus templomhoz vezetett. A templomot 1958- ban szentelték fel. Védőszentje Szent Anna lett. Az épület mind formájában mind anyagában, igazi XX. századi.
A templomot körülölelő kert szépségén szó szerint ámultunk. Jelképeket bemutató, átgondolt, virágos és gyönyörűen rendbe tartott parkban például kialakítottak egy kis „Dunát” , emlékezve az ősökre, akik hajóval érkeztek Taksony puszta földjére.
Az újszerű református templomot is meglátogattuk. 1987- ben gyűlhettek össze először a taksonyi reformátusok az akkor még üres telken, hogy Isten segítségét kérjék a gyülekezeti ház építéséhez, és megtapasztalhatták, hogy az építkezéssel együtt a lelki ház, és a gyülekezet is épült.
Bejártuk az épület helyiségeit, kiállítóterét, ahol a templom létrejöttét láthattuk a tablókon. Példaértékű, ahogyan a gyerekekkel foglalkoznak.
Hazaérve megköszöntük Schäffer Marikának a figyelmes és alapos szervezést.
Fotó: Sch.M.
s.k.