A budaörsi kőhegyi kápolna búcsúnapja

2021-08-29 | Budaörs
Idén szeptember 4-én délelőtt 10 órára zarándokolnak fel a katolikus hívők a kőhegyi Szeplőtelen Fogantatás Kápolnához, hogy ünnepi szentmisén vegyenek részt.

A kápolna eredeti búcsúnapja szeptember 8-a, amely Jézus Krisztus édesanyjának a születésnapja. 2021-ben ez a dátum ütközne a Budapesten zajló Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus programjaival, ezért tartják szeptember 4-én.

Leírjuk a kápolna rövid történetét, hátha vannak kedves olvasóink között olyanok, akik előtt nem ismert messziről látható kőhegyi kápolnánk építésének szép históriája:

1853. július 15-én délután fél négykor – abban az órában, amelyben pontosan kilenc éve édesanyja halt meg – Wendler Ferenc közel érezte a halált magához. A vályogfejtő – amelyben éppen dolgozott – beomlott és betemette őt. Az ott lévő hat személy már nem hitt abban, hogy meg lehet őt menteni. Nagy csodálkozásukra sebesülés nélkül, élve került élő az óriási földtömeg alól. Életét — mondta Wendler Ferenc — csupán a Szűzanyának köszönheti, aki köpenyével megvédte őt.
Ettől kezdve nem találta a belső nyugalmát. 39. születésnapján, 1854. június 29-én és az ezt követő éjszakán újra Szűz Máriáról álmodott. Mindebből arra következtetett, hogy ő most Isten kegyelme alatt áll, hogy Istennek és a Boldogságos Szűzanyának biztosan tervei vannak vele.

Neve napján, december 3-án, felment Antal nevű fivérével a Kőhegyre, hogy megnézze azt a csipkebokrot, amelynek szirmain Isten anyjának arcát megpillantotta. „Ide emléket szeretnék állítani örök időkre, Mária a rózsákon” — mondta a fivérének. Feleségével elhatározták, hogy kápolnát építenek a hegyre.

Budaörs akkori plébánosa kétkedve fogadta a szándékot, hiszen egy szegény földműves hogyan tudná ezt megvalósítani? De Wendler Ferenc kitartó volt és Brunner János atya levelet írt Rómába … 1855. május 5-én a plébános ünnepélyesen lerakta a kápolna alapkövét. Sok falubeli vett részt Wendler Ferenccel az ünnepségen. Az építési munkálatok folytatódtak. Néha, alapanyaghiány miatt, abba kellett hagyni. Valóban sok fáradságba került, hogy a mész, víz, gerenda és kő a meredek hegyoldalon feljusson a hegyre. Mivel az emberek nyáron szép időben a szőlőkben, a szántón vagy a mezőn kora reggeltől egészen sötétedésig dolgoztak, nem tudtak Wendlernek annyit segíteni, amennyit szerettek volna. Ennek ellenére nyár végére elkészült a kápolna...Úgy tudjuk, IX. Pius pápa Mária-szobrot küldött Rómából, amely Szűz Máriát 12 csillaggal, palástban ábrázolja.

1857-ben Wendler Ferenc másodszor is megözvegyült és felköltözött a hegyre abba a barlangba, amelyet maga vájt a sziklából. Életét a kápolna gondozásának szentelte, így lett ő a kőhegyi remete...

1945-ben a kápolna búcsúnapja jó alkalom volt a hatóságoknak arra, hogy számos budaörsit internáljanak, elfogjanak. A német lakosság döntő részének kitelepítése, 1946/47 után a hegy gazdátlanná vált, Wendler Ferenc sírját feldúlták, a szobrokat, keresztet tönkretették, a kápolna is eltűnt.

Az 1990-es években először a Szűz Mária szobor került vissza Budaörsre, majd magánadományokból felépült újra a kápolna a felkutatott régi tervek alapján.

(SzK)

Megosztás