A régi budaörsiek örömmel vették a háború előtti vallási ünnep felújítását, az újabbaknak sem árt, ha ismerik kőhegyi kápolnánk történetét, amelyhez szorosan kapcsolódik a szeptemberi 8-i ünnep.
Először is: Mi az a búcsú? Mit jelent egy templom vagy kápolna búcsúnapja?
A búcsú ótörök származású magyar szó, már az átadó nyelvben „felmentés, bűnbocsánat” jelentést is magába foglalt, mely a középkortól kezdve a magyarban „búcsújárás, vallási ünnep” jelentéssel egészült ki. A pogány magyarok maradékai a XI–XII. században az erdők mélyén, sziklák és források mellett hódoltak ősi szokásaiknak. Az ilyen források körül a legendák egész sora alakult ki, mely rendszerint Jézushoz és Máriához kötődött, így Székelyföldön nagy hírre tett szert a Szent Anna-tó körül tartott búcsú, de számos forrás mellett is minden évben megjelentek a zarándokok, akik a víztől gyógyulást reméltek. Így a bakonybéli forrás csodatevő erejéről is legendák keringtek. Az egyház ezeken a helyeken többnyire kápolnát emelt.
A búcsúk máshol egy-egy templomban elhelyezett csodatevőnek tartott képhez, szoborhoz kapcsolódtak. Ilyennek tartották különösen a görög katolikusok Máriapócsot, a szegediek Radnára zarándokoltak. A csíksomlyói búcsún Székelyföld csaknem egész katolikus lakossága részt vett. Zászlók alatt, énekelve, sokszor napokig vonultak a szent helyre, ahol a falu lakosai ingyen, legfeljebb csekély díjazásért szállásra-kosztra fogadták őket…
Egy-egy falu búcsúja a templom szentjének névnapjához kötődött (a budaörsi katolikus hívők ezt a templom védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak napján, május 16-án ünneplik- a szerk.)
(Forrás: mek.oszk.hu)
Ki építette a kőhegyi kápolnát?
Íme rövidítve a kápolna építésének története:
1853. július 15-én délután fél négykor – abban az órában, amelyben pontosan kilenc éve édesanyja halt meg – a budaörsi Wendler Ferenc közel érezte a halált magához. A vályogfejtő – amelyben éppen dolgozott – beomlott és betemette őt. Az ott lévő hat személy már nem hitt abban, hogy meg lehet őt menteni. Nagy csodálkozásukra sebesülés nélkül, élve került élő az óriási földtömeg alól. Életét — mondta Wendler Ferenc — csupán a Szűzanyának köszönheti, aki köpenyével megvédte őt.
Ettől kezdve nem találta a belső nyugalmát. 39. születésnapján, 1854. június 29-én és az ezt követő éjszakán újra Szűz Máriáról álmodott. Mindebből arra következtetett, hogy ő most Isten kegyelme alatt áll, hogy Istennek és a Boldogságos Szűzanyának biztosan tervei vannak vele.
Neve napján, december 3-án, felment Antal nevű fivérével a Kőhegyre, hogy megnézze azt a csipkebokrot, amelynek szirmain Isten anyjának arcát megpillantotta. „Ide emléket szeretnék állítani örök időkre, Mária a rózsákon” — mondta a fivérének. Feleségével elhatározták, hogy kápolnát építenek a hegyre. Budaörs akkori plébánosa kétkedve fogadta a szándékot, hiszen egy szegény földműves hogyan tudná ezt megvalósítani? De Wendler Ferenc kitartó volt és Brunner János atya levelet írt Rómába … 1855. május 5-én a plébános ünnepélyesen lerakta a kápolna alapkövét. Sok falubeli vett részt Wendler Ferenccel az ünnepségen. Az építési munkálatok folytatódtak. Néha, alapanyaghiány miatt, abba kellett hagyni. Rengeteg fáradságba került, hogy a mész, víz, gerenda és kő a meredek hegyoldalon feljusson a hegyre. Mivel az emberek nyáron szép időben a szőlőkben, a szántón vagy a mezőn egész nap dolgoztak, nem tudtak Wendlernek annyit segíteni, amennyit szerettek volna. Ennek ellenére nyár végére elkészült a kápolna…Úgy tudjuk, IX. Pius pápa Mária-szobrot küldött Rómából, amely Szűz Máriát 12 csillaggal, palástban ábrázolja.
Miért Szeplőtelen Fogantatás lett a kápolna megnevezése?
Wendler Ferenc annak idején így indokolta: „A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére, Mária a rózsákon. Így láttam Őt álmomban…A rózsaleveleken állt: én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás! Ennek tiszteletére kívánom a kápolnát felépíteni.” (Mária szeplőtelen fogantatása katolikus hittétel, jelentése, hogy már fogantatásától kezdve bűntelen volt, nem áteredő bűnnel született, mint minden más ember. – szerk.)
Mi történt ezután?
1857-ben Wendler Ferenc másodszor is megözvegyült és felköltözött a hegyre abba a barlangba, amelyet maga vájt a sziklából. Életét a kápolna gondozásának szentelte… így lett ő a kőhegyi remete. Létrehozott egy alapítványt is, a Wendler Ferenc-féle Szűz Mária Alapítványt (ez ma is létezik – a szerk). Sok zarándok és érdeklődő kereste fel a szent embernek tartott remetét. Később fia, András is felköltözött apjához és épített egy kis házat.
Miért szeptember 8-án van a kápolna búcsúnapja? Bár a Szeplőtelen Fogantatás egyházi ünnepe december 8-án van, az akkori esztergomi érsek engedélyezte, hogy a hideg idő miatt a budaörsiek a búcsút Szűz Mária születésnapján, szeptember 8-án tartsák.
Mi lett a kápolna sorsa a II. világháború után?
Az 1945. szeptemberi kápolnabúcsú jó alkalom volt a hatóságoknak arra, hogy számos budaörsit internáljanak, elfogjanak. A német lakosság döntő részének kitelepítése, 1946/47 után a hegy gazdátlanná vált, Wendler Ferenc sírját feldúlták, a szobrokat, keresztet tönkretették, a kápolna is eltűnt, elhordták.
Mi a helyzet most?
Az 1990-es években először a Szűz Mária szobor került vissza Budaörsre, majd magánadományokból felépült újra a kápolna a felkutatott régi tervek alapján.
A Budaörshöz szorosan kötődő szép hagyomány évek óta újra él, ez évben szeptember 7-én, szombaton, reggel 9-kor indulnak a hívek a Mária-szobrot kísérve a Kőhegyi Kápolnához, hogy résztvegyenek a 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisén. A mise után vidám, búcsús hangulatban fogyaszthatják el a jelenlévők a meleg ebédet és koccinthatnak is egyet.
Mindenkit szeretettel várnak a szervezők!
SzK
(Források: Filipszky István, Grósz András: Budaörsi Lexikon, sulinet és egyéb)
