Elköltöztek a gólyák, többségük már elindult Dél-Afrikába. A védett madarak decemberre érkeznek meg végcéljukhoz, de februárban már indulnak is vissza. Idén körülbelül ötezer pár fészkelt hazánkban.A védett madarak augusztus elején elhagyták fészküket, és csoportokba verődve készülődtek a nagy útra. Előbb a fiatalok repültek el néhány ‘öreg’ vezetésével, a hónap végén pedig követték őket a felnőtt példányok is.
Lovászi Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület gólyavédelmi programjának vezetője elmondta, azt valószínűsítik, hogy ezek a madarak nagy részben öröklik a vándorlás útvonalának ismeretét, amelyet a tanulás csak pontosít. Légvonalban 8800 kilométert tesznek meg minden ősszel, hogy eljussanak Dél-Afrikába. Hazánkból délkelet felé indulnak. Átkelnek a Boszporuszon, onnan pedig délnek fordulnak. Izraelnél megkerülik a Földközi-tengert, és Egyiptom érintésével jutnak el végcéljukhoz.
A szakember elmondta: azért van szükség erre a nagy kerülőre, mert a gólyák nem aktívan repülnek, hanem a meleg légáramlatokat kihasználva vitorláznak. Amikor kezd hűvösödni, leszállnak és táplálkoznak. Az éjszakákat fákon vagy tavakban töltik. Leghíresebb gyülekező helyük az isztambuli szeméttelep, ott ilyenkor ezrével találhatók, hiszen viszonylag zavartalan körülmények között táplálkozhatnak. Reggelente a napsütés hatására felszálló meleggel együtt kelnek ismét útra.
A gólyák napi 100-200 kilométert repülnek, így körülbelül decemberre érkeznek meg Dél-Afrikába. A telet az ottani szántóföldeken, mezőgazdasági, illetve gyepes területeken töltik csapatokban, hiszen a családok már az induláskor felbomlanak. Fészket ott nem építenek, hiszen egyrészt rövid időt töltenek csak el, másrészt pedig nincs annyi táplálék, amely ezt a sok gólyát el tudná úgy tartani, hogy még fiókákat is nevelnek. Mindössze néhány tucat gólya költ ezen a vidéken, de ezek nem is magyar példányok, mert egész évben Afrikában maradnak.
A madarak útja visszafelé sokkal rövidebb ideig tart. Februárban indulnak, és április elején már meg is érkeznek. Idén egyébként körülbelül ötezer pár fészkelt hazánkban. Lovászi Péter szerint ez egyrészt jó, hiszen 30 évvel ezelőtt is ennyien voltak, vagyis sikerült megőrizni az állományt, ugyanakkor ha azt tekintjük, hogy a 40-es években háromszor ennyi gólya élt itt, már nem is tűnik olyan rózsásnak a helyzet. A gólyák egyébként nagyon szeretik hazánkat: e védett madarakból Nyugat-Európában a magyarországinál jóval kevesebb példányt tartanak számon.
Major Edit
Forrás: NIOK.hu
