Talán akkor kezdődhetett a művészetek és ezen belül is kőfaragás iránti érdeklődés, amikor születésének helyén, a Felvidéken elkezdték építeni a Kassa-Oberbergi vasutat.
Főleg olasz származású kőfaragók dolgoztak a viaduktok, alagutak építésénél.. Társaságuk szenzációt keltett a gyermekek körében. A kis Stróbl rajzain keresztül találta meg velük a közös hangot. Elismerésben volt része, ami inspirálta őt. A közelben működő kovácsműhelybe szabad bejárása volt, ahol a lobogó tűz és az izzó vas látványa elvarázsolta. Egy nagyfejű szegből emberi fejet formált, ami nem kis meglepetésre a kovácsmestert ábrázolta. Talán ekkor jegyezte el magát a szobrászattal. A szülők hamar felismerték képességeit, és ilyen irányban taníttatták tovább. Az eredmény nem maradhatott el.
Stróbl Alajos a XIX-XX. század fordulóján, pezsdítően mozgalmas korban élhetett olyan kortársak mellett, mint Ybl Miklós, Lotz Károly, Mészöly Géza, Deák-Ébner Lajos, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc. Jelentős megbízásokat kapott. Deák Ferenc halála után a Deák-szarkofág kivitelezését ő reá bízták. 1885. március 23-án Trefort Ágoston kultuszminiszter kinevezte az Andrássy úti Mintarajz-tanodába, ”szobrászati állásra”. Igazgatója Keleti Gusztáv, tanártársai Benczúr Gyula, Lotz Károly, Greguss János, Schulek Frigyes, Székely Bertalan, Várady Szilárd és Henszlmann Imre volt.
Amikor az Operaház megépítése a végéhez közeledett, azt tervezték, hogy az előcsarnokban Osztrák-Magyar Monarchia császárának mellszobrát fogják felállítani. A szobor kivitelezésével Stróbl Alajost bízták meg. Így történt, hogy életének jelentős eseményeként találkozhatott a királlyal, Ferenc József császárral, aki a később több ízben is modellt ül a fiatal szobrásznak. 1885-ben megnyílt országos kiállításon nyolc egyéb dombormű mellett kiállította a már márványba faragott Ferenc József mellszobrot. A császár megmintázást követte az uralkodóház tagjainak megmintázása. Igen hamar ismertté vált az arisztokrácia körében, egye másra kapta a megbízásokat. Népszerű lett. Műtermében készültek Deák Ferenc, Trefort Ágoston, Schickedanz Albert építész, Császka György szepesi püspök és Simor János hercegprímás portrészobrai. Alcsúton pedig a főhercegi család portrészobrai. Akivel életében találkozott azt megformázta, és kőbe véste vonásait.
Deák Ferenc halála után Gerster Kálmán építész kapta a közadakozásból emelendő Deák-mauzóleum tervezési megbízását a kivitelezését nagyapám Stróbl Alajos.1885. március 23-án az Andrássy úti Magyar Királyi Mintarajz Tanoda megüresedő szobrászati állására Trefort Ágoston kultuszminisztertől kapott kinevezést. 1882-ben meghalt Arany János. Emléke megőrzésére még abban az évben megalakult az „Arany szoborbizottság” Tíz pályamű érkezet a bíráló bizottság elé. Elbírálásuk igen nagy vitákat szült, míg végül is 1887.december 21-én Trefort miniszterelnökkel az élen, döntöttek a beérkezett versenyművek között Stróbl pályamunkája lett a győztes. A megálmodott szobor főalakja Arany János, a költő, a magasban foglal helyet padon ülve. Kezében a kapcsos könyvvel, jobbra a talpazat kiszögelésében Toldi alakja, balra Rozgonyi Piroska ül. 1886 végén ismertté vált az is, hogy a szobrot a Nemzeti Múzeum kertjében fogják felállítani. A hír hallatára tanítványai az Andrássy úti Mintarajziskola előtt gyülekeztek, és fáklyás felvonulást szerveztek Stróbl ünneplésére. Fehérre festett szurokfáklyákat égetve vonultak végig a Lánchídon, egészen Strobl várbazári műterméig.
Gyönyörű ünnepség keretében leplezték le, 1906. május 21-én Szent István ércbe öntött lovas szobrát. A Mátyás templomban misét celebrált dr. Nemes Antal pápai prelátus. Mikor a papság a közönséggel együtt kivonult a templomból, Stróbl intésére lehullott a szoborról a lepel, a főpap körül járta azt, és beszentelte. Egész délelőtt tódult a főváros lakossága a várba hogy részese legyen az ünnepségnek.
Legkedvesebb alkotását Semmelweis-emlékművet ötvenéves korában álmodta meg. Az alkotást a Rókus-kórház előtt állították fel. A szobor leleplezését némi izgalom előzte meg. A szobornak carrarai márványból kellett készülnie, Olaszországból kellett tehát a szobrot Budapestre szállítani. A szoros határidő miatt kérdéses volt, hogy a szobor a felavatás napjára megérkezik-e? 1906.szeptember 31-én rótta le háláját és tiszteletét az orvosi világ, a kormány és a főváros a gyermekágyi láz gyógyítója előtt. Végül is külön vonattal szállították Budapestre. Utolsó köztéri szoba 1921-ben készült el, a Jókai emlékszobor, melyet sok vita után a Jókai téren állítottak ki, de pénzszűke miatt a mellékalakok már lemaradtak.
Bécsben élő mostohatestvérének leányát, az imádott unokahúgát, a nála 20 évvel fiatalabb Kratochwill Lujzát vezette oltár elé 1897 szeptemberében. Ezen házasságból született Zsuzsanna lányuk és 1906-ben Mihály nevű fiuk, aki a család krónikása lett. Zsuzsanna lánya Francyscy Lajos erdőmérnökhöz ment feleségül még 1919-ben. Az ő háztartásában élt a megözvegyült Stróbl Alajosné, sz. Kratochwill Lujza, aki 38 évvel túlélte férjét. A családi fészek a mai Szlovákia területén Királylehotán, az erdő övezte Őrtűzön (a szobrász visszavásárolt szülőházából kialakított kastélyban) volt. Szívesen látogatott oda a családjával. Idős kora felé látványosan elcsöndesedett magába zárkózó emberré vált. Sokat olvasott a hosszúra nyúló délutánokon, különösen Napóleon életéről szóló könyvet forgatta. Beteg sosem volt. Hirtelen, 1926. december 12-én hunyt el..
A folytatásban olvashatunk a Stróbl család leszármazottairól….
Major Edit
