A húsvét előtti böjt időszakában vagyunk

2021-03-07 | Budaörs
A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak, a hamvazószerdától húsvétig tartó böjti idő. Jézus a keresztelkedése után 40 napig böjtölt a pusztában, hogy Isten akaratára összpontosítva felkészüljön a beteljesülésre.

Leggyakrabban a böjtölés középpontjában a koplalás áll. A böjtölésnek viszont azt a célt kellene szolgálnia, hogy e világ dolgai helyett Isten legyen a középpontban. A bibliai böjt célja nem az, hogy fogyjunk, sokkal inkább az, hogy elmélyítsük a közösséget Istennel. Mindenki képes böjtre valamilyen területen, néhányan viszont ételböjtre nem (például cukorbetegek). Mindenki képes feladni valamit egy időre annak érdekében, hogy közelebb kerüljön Istenhez.

A böjt szinte az összes világvallás szerves részét képezi.

A böjt és a mértékletesség pozitív hatásai többek között említik, hogy a böjt tisztává teszi az elmét és a szívet, és erősebbé az emlékezetet.

A történelem során ismerünk neves böjtölőket:

Platón, Arisztotelész és Szókratész is böjtöltek egy magasabb szellemi és fizikai teljesítmény elérése érdekében.

Aurelianus római császár “ha megbetegedett, soha nem hívatott orvost, hanem maga gyógyította magát, többnyire böjtöléssel”.

Mahátma Gandhi élete során több ízben tartott több hetes éhségsztrájkot, ami eredményes és erőszakmentes politikai cselekvésnek bizonyult.

Az indián törzsek sámánjainak böjtölniük kellett, hogy kapcsolatba tudjanak lépni a természetfeletti hatalmakkal.

Jom kippur – e napon különösen sokat imádkoznak a vallásos zsidók, és huszonöt órás böjtöt tartanak.

Aki böjtölni kezd, először is létének sérültségét tapasztalja meg, érzi a kellemetlenségeket, a testi és lelki melléktüneteket. Átmenetileg a böjtölő meglehetősen szerencsétlennek és megviseltnek is érezheti magát, de aki nem riad vissza ezektől a kezdeti tapasztalatoktól, idővel egyre több boldogító oldalát élheti meg a böjtnek.

Amint a test kitisztul a böjt után, a koncentrálóképesség és a memória egyre inkább javulni kezd.

A hagyományos húsvét előtti böjt előírásait a modern tudomány szerint akár életmódbeli tanácsnak is tekinthetjük.

A negyven napra jelenleg kétféle szabály vonatkozik. Szigorú böjtöt mindössze két napon tartunk, hamvazószerdán és nagypénteken: ekkor húsmentesen kell étkezni, legföljebb háromszor szabad enni, és csak egyszer szabad jóllakni.

Maga a húsvét előtti böjtölés szokása a negyedik században alakult ki. Az pedig, hogy pont egy szerdai napon kezdődjék – vagyis pontosan negyven napon át tartson –, a hetedik században. De korántsem volt mindig ilyen enyhe, mint most.

A böjtölésnek mindig megvoltak az életkorbeli és az egészségi állapottal kapcsolatos sajátos keretei. A 14 év alatti gyerekekre és a 60 év felettiekre egyáltalán nem vonatkoznak a böjti előírások, 14 és 18 év között pedig csak a hústilalom.

A nehéz testi munkát végzők is mentesülnek a böjt alól, vagy akiknek az élete veszélyben forogna, valamint akik számára a böjt megtartása megoldhatatlan. Például, mert közétkeztetésben részesülnek.

Ami a hús elhagyását illeti, nagyon óvatosan kell eljárni, és ezt tökéletesen tükrözik a böjti szabályok is. A fejlődő vagy beteg, legyengült szervezetnek nagy szüksége van fehérjére éppúgy, mint az idősebb korosztálynak, a fehérjék izom- és testszövetépítő szerepe pótolhatatlan.

Ha tehát úgy nézzük, hogy a nagyböjt lelkiségre építő, több mint másfél ezer esztendős szabályrendszerét hasznosnak véli a modern tudomány. Ezek az „előírások” bármelyik modern rendelőben elhangozhatnának életmódbeli tanácsként.

A böjtölés mértékét egyénenként ki-ki maga határozza meg, felmérve a saját fizikai, lelki és szellemi képességeit – mire tud vállalkozni. Ezek ismeretében tegyen ígéretet és küzdje meg a böjti harcot és tapasztalja meg a helyes, Istennek tetsző életstílust. Lényeges, hogy bármi, amit teszünk, azt Isten és az emberek iránti szeretetből tegyük!

Napjainkban másról is lemondhatunk, mint a húsról. Sokkal kevesebb hangsúly van azon, hogy mit nyerhetek általa, miért lesz az jobb nekem, ha nem eszem meg azt a szelet süteményt, vagy kikapcsolom néhány  óra hosszára a wifit. Ez utóbbi talán nagyobb kihívást is jelent a 21. század emberének, mint az ételböjt.

Forrás: internet

s.k.

Megosztás