A kőhegyi kápolna története

2022-09-06 | Budaörs
Az utóbbi években - különösen a covid-járvány idején - megnőtt budaörsi Kőhegyünk népszerűsége. Sokan sétálnak fel szakrális hegyünkre és talán nem is gondolnak arra, hogy a hegy elválaszthatatlan a budaörsi remeténk, Wendler Ferenc által megálmodott és felépített Szeplőtelen Fogantatás kápolnától, melynek búcsúünnepe idén szeptember 10-én lesz.

Sokan ismerik, de talán nem mindenki a szép történetet 1855-ből. A sulinet így ír az akkori budaörsiekről és Wendler Ferencről:

“Mindig akadtak nők és férfiak, akik példamutató, mély vallásosságuk, szorgoskodásuk és a hitért való áldozatkészségükért különösen elismertek voltak. Egyikük különösen kiemelkedik a budaörsi hívők sorából egész életével, mély vallásosságával, lemondásával minden földi örömről, csakis Isten szolgálatának szentelte életét – szentembernek is nevezték. Ez a férfiú volt Wendler Ferenc, a Kőhegyen álló Szeplőtelen Fogantatás kápolnának az alapítója és felépítője.

Wendler Ferenc 1815. június 29-én született Budaörsön. Már fiatal éveiben is vallásos és istenfélő volt. A Wendler család – akik gazdálkodók voltak – 1788-tól egészen a kitelepítésig (1946 a szerk.) rendben tartotta és díszítette az első budaörsi Úrnapi kápolnát.

Ferenc 1841 tavaszán álmodott először Máriával: Szűzanya az ágyához lépett és fölé hajolt. Most azonban egy hosszabb és jelentősebb álomkép jelent meg előtte, amely kihatással volt későbbi életére is: a Kőhegyen, egy csipkerózsabokor előtt ásott Wendler Ferenc, és minden rózsában Szűz Mária mosolygós arcát vélte látni. A rózsa levelein élesen olvashatóvá vált: „Én vagyok a szeplőtelen fogantatás.” Következő éjjel (1847. június 30-án) egy zöld úrnapi kápolnáról álmodott, amelyet ő és későbbi felesége, Hartmeyer Rozália díszítettek. A kápolna a díszítés alatt egyre nagyobb lett.

Wendler Ferenc első felesége, Frank Josefina 1849. május 16-án halt meg, ugyanebben az évben július 2-án hunyt el Michelberger is, aki Ferenc második feleségének volt a férje. Így Isten akaratából Wendler Ferenc feleségül vette a nála tíz évvel idősebb Hartmeyer Rozáliát.

Wendler Ferencnek még többször megjelent álmában a Szűzanya, egy alkalommal abban a formában, ahogy szoborként is ábrázolják őt, egy liliommal a kezében. 1849-ben álmában Szűz Mária kiterítette köpenyét, és védelmezően a férfi fölé tartotta. Mikor erre megkérdezte, hogy szolgálhatja-e őt, a Szűzanya mosolyogva igent mondott.

1853. július 15-én délután fél négykor – abban az órában, amelyben pontosan kilenc éve édesanyja halt meg – Wendler Ferenc közel érezte a halált magához. A vályogfejtő – amelyben éppen dolgozott – beomlott és betemette őt. Az ott lévő hat személy már nem hitt abban, hogy meg lehet őt menteni. Abban a hiszem-ben voltak, hogy már csak a holttestét fogják kiásni. Nagy csodálkozásukra sebesülés nélkül, élve került élő az óriási földtömeg alól. Életét — mondta Wendler Ferenc — csupán a Szűzanyának köszönheti, aki köpenyével megvédte őt.

December 3-án, felment Antal nevű fivérével a Kőhegyre, hogy megnézze azt a csipkebokrot, amelynek szirmain Isten anyjának arcát megpillantotta. „Ide emléket szeretnék állítani örök időkre, Mária a rózsákon” — mondta a fivérének.

Wendler Ferenc és felesége úgy határoztak, hogy kápolnát építenek a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. Tervébe beavatta testvérét is, aki helyeselte, sőt rábeszélte őt arra, hogy ne tágítson ötletétől…”

Kitartásának és állhatatosságának köszönhetően karácsony előtt öt nappal (1854. december 20-án) nagy tisztelet érte Wendler Ferencet — és rajta keresztül az egész községet -, IX. Piusz pápa beleegyezését adta a kápolna felépítésébe. Még ugyanazon a napon Wendler Ferenc és felesége — Brunner János plébános és Weber Gáspár községi bíró jelenlétében — aláírta a következő szerződést:

Szerződés másolata. Mi, a Wendler házaspár, kötelezettséget vállalunk 1854. december 8-a alkalmából és annak örök emlékére – amikor is IX. Piusz pápa a Szűzanya, Mária Szeplőtelen Fogantatását az egész egyház számára ünnepélyesen vallási dogmává nyilvánította -, a Szent Szűz tiszteletére, hogy a Kőhegy virágokkal teli völgyében nem csupán egy szép kápolnát építünk, hanem azt mindig és állandóan jó állapotban tartjuk. A fenntartásához szükséges költségeket saját vagyonunk, különösen saját lakóházunk, a 265-ös szám alatt, fogja fedezni a következőképpen: mi, illetve ennek a háznak a tulajdonosai kötelesek vagyunk a kápolnát karbantartani. Abban az esetben, ha örököseink a kápolnáról nem megfelelően gondoskodnak, vagy ha a házat idegenek vásárolnák meg, a házért kapott összegből 200 gulden a budaörsi templomi kasz-szába kell hogy kerüljön, melynek kamatai a fenntartási költségeket fedezni fogják.

Ezt szentül megígérjük, és kötelezzük az okmány értelmében örököseinket a szerződés aláírásával a leírtakra.

Buda-Eörs, 1854. december 20.

Franz Wendler, Rosalia Hartmeyer, Joanne Brunner pap,

Gaspar Weber bíró

A másolat helyességéért felelős: Dr. Ladislaus Schreiber

Ez a másolat szóról-szóra megegyezik a templomi archívumban található másolattal. Buda-Eörs, 1877. február 18.

Theodor Portelki

(Pecsét) papi adminisztrátor”

“1855. május 5-én Brunner plébános ünnepélyesen lerakta a kápolna alapkövét. Sok falubeli vett részt Wendler Ferenccel az ünnepségen. Végül eljött a nagy nap! Október 15-én, Szent Terézia napján, nagyszabású ünnepség keretében felavatták a budaörsi Kőhegyen az első olyan kápolnát a világon, amely hivatalosan is a „Szeplőtelen Fogantatás” nevet kapta.

Feleségének halála után Wendler Ferenc elhatározta, hogy a kápolna melletti sziklába egy barlangot vájat, amelyben élete további részét tölti, így a kápolnáról is megfelelően tud gondoskodni.

1872-ben kezdte el kereszt alakú „sziklaotthonát” kiásni, melybe hat év múlva, 1878. február 25-én be is költözött. Ezen a napon volt legfiatalabb lányának az esküvője. A templomi esketési szertartás után Ferenc összeszedte holmiját, és felment a Kőhegyre, ahol életének hátralévő 19 évét – a világtól teljesen elszigetelten – Szűz Mária szolgálatában töltötte. 10 év és 51 napig egyáltalán nem ment le a faluba, egyébként is nagyon ritkán. Gyermekei látták őt el – leginkább hideg ételekkel. Mindennel meg volt békélve, és sohasem panaszkodott.

Wendler Ferenc és Mária-kápolnája idővel az egész környéken híressé lett. Mindenhonnan érkeztek látogatók Budaörsre, akik látni akarták az egyszerű embert, akit szentként tiszteltek. A községbeliek mindig szívesen időztek nála és hallgatták őt. Minden gyerek ismerte a szentembert, és az ő jellegzetes kék színű kötött zekéjét…”
…………………………………………………………………………………………………………………………………..

A háború és az azt követő időszak megsemmisítette a kápolnát és minden egyházi emléket a Kőhegyen. A budaörsiek azonban közadakozásból újra felépítették, majd azóta ki is bővítették. Újra áll a kápolna és a Szentháromság-szobor is.

A kápolna eredeti búcsúnapja szeptember 8-a, amely Máriának, Jézus Krisztus édesanyjának a születésnapja.

2022-ben ezt szeptember 10-én, szombaton ünnepeljük. Az ünnepélyes körmenet 9 órakor indul a templom mellől a Kőhegyre, a 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Feldhoffer Antal máriahalmi plébános tartja, aki Budaörsön nőtt fel és sokan jól ismerjük.
SzK

Megosztás