Benedek Elek Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án. Neves újságíró író volt, de leginkább mint nagy mesemondót ismerjük. Sokat foglalkozott az ifjúsági irodalommal, a népköltészettel és a népnyelvvel, valamint a közoktatás kérdéseivel. Volt országgyűlési képviselő, szerkesztett újságot és könyveket. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője volt.
„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktől kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!” (Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)
2020-ban a Magyar népmesék rajzfilmsorozat hungarikummá nyilvánították. A Hungarikum Bizottság ülésén Nagy István, agrárminiszter, a testület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar népmesék kiemelkedő nemzeti értékek, kultúránk alapját képezik. Hozzátette: a rajzfilmsorozat egyedülálló formában és vizuális elemekkel terjeszti széles körben hazánk hagyományait.
Pedig a magyar népmesék elleni támadás már kezdődött. A hadjárat azzal indult, hogy a népmesék és a klasszikus mesék már nem elégítik ki a gyerekek igényeit, mert többnyire falusi környezetben játszódnak, gyakran állatfigurák a főszereplők. Márpedig a modern világban modern meséket kell írni. Vagyis az értékes mese alaptételei, a példamutató főhősök, a megszemélyesítés izgalma, a katarzis helyett valami más kell: „ki kell szolgálni a gyerekek ízlését”. Innen már csak egy lépés volt, hogy beinduljon az érzékenyítés, a gender – mese.
Csak egyet felejtenek el a kritizálók: hogy a népmesékben a jó harcol a gonosz ellen, és a végén mindig a jó győzedelmeskedik.
Ezért dönt helyesen az a szülő, aki a magyar népmesék közül választ.
s.k.
