AI-alapú áttekintés:
„A mesterséges intelligencia (MI) olyan veszélyeket hordoz magában, mint a megbízhatatlan vagy elfogult döntések, a munkanélküliség növekedése a munkaerőpiacon, az alapvető emberi jogok megsértése és a személyes adatokkal való visszaélés. Emellett a fejlődő MI-rendszerekkel kapcsolatos etikai és jogi kérdések, a felelősség kérdésének tisztázatlan volta, valamint az olyan súlyos aggályok is felmerülnek, mint a felügyelet nélküli fejlődés lehetősége.”
Nem világos, hogy mi jön ezután – a portfolio.hu 2025. április 26-i cikkéből idézünk néhány gondolatot:
„A mesterséges intelligencia, bár a tudományos körökben már a múlt század közepe óta kutatott területnek számít, igazán a bárki számára elérhető internetes chatbotok megjelenését követően került az emberek látóterébe. Mára már szinte a technológia összes szegmensében és az emberek mindennapi feladatai elvégzésekor is elterjedté vált az AI-rendszerek használata, az elemzésekben pedig egyre gyakrabban fejtegetik, vajon mikor jöhet el a következő szint a mesterséges intelligencia terén.
A „gondolkodó gépek” megalkotásának elméleti korlátait először Alan Turing kezdte el feszegetni 1950-ben, amelyet követően Frank Rosenblatt 1957-ben mutatta be az első, még kezdetleges, ám az emberi agy struktúrájához hasonlóan működő neurális hálózatot…A 2010-es évektől pedig rendkívül felgyorsultak az események, amelyek a 2022-ben a széles körben bemutatott GPT-3-hoz (a ChatGPT mögött futó modell) és a napjainkban elterjedt kép, szöveg és hang feldolgozására is képes modellekhez vezettek.
A vezető AI-modellek fejlesztési költségei minden évben 2,6-szor nagyobbra nőnek, ezzel párhuzamosan az iparág által felhasznált energia minden évben megduplázódik… Az elmúlt évek fejlődését és az AI térhódítását látva gyakran merül fel, hogy vajon merre halad majd tovább a technológia? Hamarosan tényleg megszületnek majd az önállóan működő mesterségesintelligencia-modellek?
A (szerzők) azt jósolják, hogy a nagy techcégek a legnagyobb fókuszt a számítógépes kódok önálló megírására képes AI-ügynökök fejlesztésére fogják helyezni. Ha ugyanis sikerül ezeknek olyan szintre jutni, amelyek felveszik a versenyt a legjobb emberi programozókkal, és nagy számban lesznek képesek működtetni őket párhuzamos módon, nagy mértékben csökkenhet az újabb, még erősebb AI-modellek fejlesztésének ideje.
2025 végére a szerzők azt jósolják, hogy a vezető amerikai vállalat megalkothatja a valaha volt legerősebb AI-modellt, amelyet a tanulmányban Agent-1 néven illetnek. Ez a modell hatalmas ugrást fog jelenteni a ma ismert rendszerek kapacitásához képest; a modell tanulás során igénybe vett számítási kapacitás nagyjából az 1000-szerese lehet – a jelenleg egyik legelterjedtebb GPT-4 modellhez – felhasznált kapacitásnak.
De hogyan lesznek képesek a fejlesztők kordában tartani a szuperokos AI-rendszereket?
Amikor beérkezik egy felhasználói kérés egy betanított modellhez, az emberi agyhoz hasonló, sok rétegből és akár ezermilliárdnál is több „neuronból” álló hálózat lép működésbe. A tanulási folyamat és az éles használat során mindig a válaszadás szempontjából legoptimálisabb „neuronok” – azokból akár több milliárd darab – fognak bekapcsolódni, hogy minél pontosabb választ adjanak vissza. Ennélfogva az AI 2027 szakértői kiemelik, hogy a modellek cselekedeteit gyakorlatilag lehetetlen lesz technikai szinten reprodukálni, így a szuperintelligens rendszerek megértése már-már a pszichológiához hasonló gondolkodást igényel…”
(Akit érdekel a téma, ITT továbbolvashatja)
(SzK)
