A magyar tengerrel együtt összesen 71 tavat vizsgáltak meg hat kontinens 33 országában. Nyári műholdfelvételeket is elemeztek, hogy kivizsgálják az algavirágzások mértékét és lehetséges okait.
A kedvenc tavunkat is érintő kutatásról tavaly a nature.com cikkezett, és most a Nasa Earthobservatory oldalán lehet olvasni a legújabb eredményekről.
Azt már eddig is megfigyelték, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte sokkal gyakrabban fordul elő algavirágzás a tavakban, a kutatók pedig úgy döntöttek, most jött el az ideje, hogy erről egy tudományos és átfogó képet alkossanak.
De mi is az az algavirágzás és miért érdekes számunkra? Itt egy kis biológia következik. A fitoplankton szerkezetek a vízi tápláléklánc nélkülözhetetlen részei, elsősorban az óceánokban, de ugyanilyen fontos szerepük van a Föld légkörének oxigénháztartásában is. Jelentős részük ahhoz túl kicsi, hogy szabad szemmel láthatóak legyenek, de ha nagy számban vannak jelen, akkor zöldesre színezi a vizet a sejtjeikben lévő klorofill. Ők is fotoszintézis útján veszik fel az energiát és a tápanyagot, ezért a víz felszínéhez közel kell tartózkodniuk, ahol több a fény. Az algavirágzás jelensége a nyári melegben figyelhető meg, amikor a víz oxigénszegénnyé válik, ugyanakkor tápanyagokban gazdag. Ilyenkor szaporodhatnak el régies nevén – a kékmoszatok.
A kutatók felfedezték, hogy az évek során némely tó tartós javulást mutatott, vagyis csökkent bennük az algavirágzás, néhány tónál pedig fokozatos romlást figyeltek meg, és volt, ahol a helyzet eleinte javult, majd később romlott, sőt van olyan tó, ahol egyáltalán nem lehet kimutatni tendenciaszerű változást. A vizsgálati időszakban, vagyis a nyolcvanas évektől napjainkig, a nyári csúcsvirágzás intenzitása a 71 tó közül 48-ban jelentősen megnőtt. Jeff Ho, a kutatás vezetője azt is elmondta, hogy a mérgező algavirágzás kedvezőtlenül befolyásolja az ivóvízellátást, a mezőgazdaságot, a halászatot, és persze a turizmust és az idegenforgalmat is.
Az algavirágzás – és így a víz romlásának – egyik leggyakoribb oka a tápanyag-túlterhelés. A vízben felhalmozódó tápanyagok forrása a szennyvíz és a műtrágya. A felesleges tápanyagok, mint például a foszfor és a nitrogén, elősegíthetik az algák hatalmas kolóniáinak növekedését. Időnként ezek a virágzások közvetlenül mérgeznek más tengeri fajokat és az embereket is, akik ezeket elfogyasztják. De a nagy virágzás teljesen elfojthatja a vízi életet azáltal, hogy elhasználja a vízben lévő oxigént.
A tavakban nagyobb kockázatot jelentenek az ilyen típusú virágzások, egyrészt mert kisebb az áramlás a be- és kiáramló folyókból, másrészt a tartósan melegebb vízhőmérséklet miatt. Az is szerepet játszik, hogy a nagy tavak vizének összetétele változatos, és azok különböző szakaszaiban nem azonos a víz fizikai és kémiai összetétele.
A 71 vizsgált tó közül mindössze hatnál állapítottak meg folyamatosan javuló irányvonalat, és ezek közül az egyik a Balaton. A Nasa oldalán így írnak a magyar tengerről: “A délnyugat-magyarországi Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. Jelentős turisztikai célpont és kulcsfontosságú gazdasági erőforrás, ezért sok energiát fordítottak a vízvédelemre és a tápanyag-szennyezés mérséklésére. Ezek az erőfeszítések megmagyarázhatják a tó javuló tendenciáját a vizsgált időszak alatt.”
A kutatás kimutatta, hogy a hőmérséklet és a csapadék is nagyban befolyásolja az algavirágzás jelenségét. Azok a tavak, amelyek tartós javulást mutattak, az idő múlásával csak csekély mértékben, vagy egyáltalán nem melegszenek fel. A tanulmány szerzői azt sugallták, hogy a tó felmelegedése elősegítheti a virágzást oly módon, hogy ellensúlyozza a virágzás csökkentésének erőfeszítéseit a vízminőség-kezelés révén.
Mindenki számára nagy öröm és megnyugvás, hogy a Balaton vize tiszta és jó minőségű. Vize ezer színben tündökölhet, és akár türkiznek, akár szürkésnek vagy kéknek látjuk a színét, azt a fényeknek meg a levegőnek köszönhetjük, és minden aggodalom nélkül gyönyörködhetünk benne.
Forrás: likebalaton.hu
R. V.
