A távmunka sokak szemében még a mai napig egy elérhetetlen álom. Úgy képzelik el az irodai kötöttségek alól mentes embereket, mint akik egész nap a tengerparton koktélt szürcsölgetve nyomkodják a laptopjukat és hó végén hatalmas összegeket tesznek zsebre.
A valóság persze ennél sokkal árnyaltabb; ma már nem kell hatalmas szerencse ahhoz, hogy valaki távmunkában dolgozzon, hiszen az internet miatt rengeteg munka van, ami nem igényel helyhez kötöttséget – így lehet akár egy nyelvtanárból vagy akár egy személyi edzőből is szabadúszó, aki a neten keresztül dolgozik. De az, hogy valakinek nem kell nap mint nap bejárnia egy munkahelyre, még nem jelenti azt, hogy nem kell ugyanannyit – vagy még többet – dolgoznia.
Néhány szó az előnyeiről:
A távmunka és távmunka között is van különbség. Dolgozhatunk egy cég alkalmazottjaként home office-ban, lehetünk szabadúszók, akik egyéni vállalkozóként bedolgoznak egy vagy több cégnek, de építhetünk saját vállalkozást is.
Mindhárom típusú munka nagy fokú rugalmasságot ad, hiszen így magunk oszthatjuk be az időnket. Ez sokaknak azonban nem feltétlenül előny, inkább hátrány: a szabadúszók határidőkre dolgoznak, ezeket tudni kell tartani, ami hatékony időmenedzsmentet és önuralmat igényel, ami sok emberben nincs meg.
Ha magunk oszthatjuk be az időnket, több idő maradhat a számunkra fontos dolgokra. Már az jelentős időmegtakarítás, hogy nem kell két órát azzal tölteni, hogy reggel elkészüljünk és odaérjünk a munkahelyre, majd még egyet arra, hogy este hazaérjünk. Szinte bármikor felállhatunk és elintézhetünk pár apró dolgot, „csak” a határidőket kell tartani.
Nincs annál bosszantóbb, mint amikor az irodában félpercenként csörög a telefon, folyamatos a háttérzaj és még a kollégánknak is 10 percenként van valami mondandója. Ilyen körülmények között az egyébként pár óra alatt elvégezhető munka sokkal hosszabb időt vesz igénybe, így tulajdonképpen a 8 órás munkaidő jelentős részét teljesen feleslegesen töltjük a munkahelyen ülve.
Ha senki nem zavar, a munkával töltött órák jelentősen lerövidülhetnek. Ha sok a munka, akkor sokat kell dolgozni, ha kevés, akkor keveset. Az egyetlen dolog, ami nehézséget okozhat ebben az az, hogy képesek legyünk saját magunknak beosztani a feladatokat és ne tologassuk őket magunk előtt.
Ami talán a legcsábítóbb, hogy nem vagyunk helyhez kötve,mert akár ülhetünk egy tengerparton is laptoppal az ölünkben, bármikor elkirándulhatunk egy másik városba, mert sehol nem kell lennünk állandóan, valószínűleg inkább csak előre egyeztetett megbeszéléseken kell megjelennünk személyesen. Onnan dolgozunk, ahonnan szeretnénk, csak legyen elvégezve a feladat. Szabadúszóként viszont nincs szabadság, nekünk kell úgy beosztanunk a feladatokat, hogy jusson idő a nyaralásra, szórakozásra is.
De az egyéni időbeosztás éppúgy lehet hátrány, mint ahogy előny. Ha valaki nem tudja magát kellőképpen motiválni, gyorsan kicsúszhat a kezéből az irányítás és elúszhat a feladataival. Van, aki igényli a folyamatos ellenőrzést és ezt jó, ha időben felismerjük magunkban.
Sokak számára hátrányt jelenthet, hogy a távmunkában dolgozók sokat vannak egyedül. Nincsenek kollégák, kávészünetek, közös ebédek. Az ügyfelekkel virtuálisan tartják a kapcsolatot, ami nem pótolja a személyes kontaktust, így könnyen érezheti magát magányosnak az ember. Nagy kihívás elkerülni ezt az elmagányosodást, de van, akinek meg pont ez a szabadság kell – hogy azzal és akkor találkozhasson, akivel és amikor akar, ne legyenek kötelező kollegiális kapcsolatai. Mivel egyre többen dolgoznak így, egyre több közösségi iroda nyílik, ahol a szabadúszók, távmunkában dolgozók kibérelhetnek maguknak egy asztalt, és olyanokkal dolgozhatnak egy helyen, mint ők maguk.
Nehéz egy határt húzni a munka és a magánélet között, ha az ember otthonról dolgozik. Mivel nincs vége a munkaidőnek, maximum abbahagyni lehet a munkát, a szabadúszók gyakran többet dolgoznak, mint amennyit egészséges lenne, ami a magánéletük rovására is mehet.
Bár lehetünk bárhol a világban, de dolgozni ugyanúgy kell. Előre lehet dolgozni, hogy tudjuk élvezni az utazásainkat, de ez attól függ, kinek és hogyan dolgozunk. A legtöbb esetben a szabadúszók a nyaralás alatt is dolgoznak, hiszen azt a pénzt senki nem adja nekik oda ingyen.
Ha szabadúszóként dolgozunk, folyamatosan tanulnunk és fejlesztenünk kell magunkat. Alapvető, hogy nagyon jónak kell lennünk a szakmánkban, hiszen ezért foglalkoztatnak minket és nem mást, de az is elengedhetetlen, hogy a területünkön mindig naprakészek legyünk. Nincs meg az a fajta biztonság, ami egy cégnél ülve meglehet, hiszen a feladatok folyamatosan változnak és ha nem tudunk lépést tartani, mást fognak keresni helyettünk
Nem régen jelent meg a kormány újabb rendelete a távmunka ideiglenes, tavaly év végén bevezetett rendszerének meghosszabbításáról, amely néhány fontos módosítást is tartalmaz az eddigiekhez képest. A Niveus Consulting Group ezeket a szabályokat járja körbe, különös tekintettel az adózási kedvezmények adta lehetőségekre.
A covid-járvány óta van napirenden a home office-ban dolgozókra vonatkozó szabályok átfogó, törvényi szintű rendezése. Ehhez többek között a Munka Törvénykönyve és a munkavédelemre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata lenne szükséges. Úgy tűnik ez még várat magára, és egyelőre átmeneti rendeletekkel igazítják a meglévő szabályokat a megnövekedett home office igényhez.
A cég jogi partnere, Fischer Ádám kiemelte, hogy a legfrissebb rendelet kizárólag a covid veszélyhelyzet fennállásáig alkalmazandó, tulajdonképpen meghosszabbítva a tavaly ősszel, a második hullám elején életbe lépett szabályok hatályát. Ugyanakkor néhány fontos változást is hoz. Így a meglévő szabályokat kiegészítve egyértelművé teszik a munkáltató felelősségét a távmunkához kapcsolódóan (eszközök biztosítása és munkavédelmi előírások megtartása). A rendelet nem hoz újdonságot abban, hogy a home office-hoz továbbra is a munkavállaló és a munkáltató közös megállapodása szükséges, ha bármelyik fél nem akarja, akkor alapvetően a munkaszerződésben rögzített helyen kell végezni a munkát.
A rendelet új előírásai
A legfeltűnőbb új szabály, hogy részletes előírások vannak a home office-ban dolgozóknál a munkavédelmi szabályok eltérő alkalmazása kapcsán. Hiszen egy otthonról dolgozó munkavállaló esetén egészen másképp tudja biztosítani a munkáltató, hogy az „irodai” környezet biztonságos legyen, az ne veszélyeztesse a munkavállaló egészségét.
A rendelet a vonatkozó szabályokat kettéválasztja. Ha a munkavállaló számítástechnikai eszközön dolgozik, akkor a munkáltató írásban tájékoztatja a biztonsági előírásokról a munkavállalót, ezek megtartását pedig számítástechnikai eszközök alkalmazásával távolról is ellenőrizheti. Ha a munkavégzés otthon, de nem informatikai eszközön történik, akkor a munkáltatónak előzetesen engedélyeznie kell az általa megfelelőnek tartott helyet, és adott esetben akár személyesen is meggyőződhet arról, hogy a munkavállaló betartja-e a szükséges előírásokat.
A rendelet értelmében megmarad az a szabály, hogy havonta, a minimálbér (a február óta megemelt összeg szerint) összegéig igazolás nélkül elszámolható költségtérítést adhat a cég a munkavállalónak.
Ez természetesen nem kötelező, a költségtérítés alapvetően a felek megállapodásán múlik. Másrészt ez azt is jelenti, hogy a munkavállaló szabadon használhatja fel a költségtérítésként kapott összeget, nem kell számlával igazolnia például azt, hogy mennyivel magasabb az otthoni munka miatt a villanyszámla – tette hozzá Fischer Ádám.
Ezen kívül régóta létező lehetőség az otthonról dolgozók támogatására, hogy a távmunkában – ami békeidőben a kizárólag otthonról, informatikai eszközön dolgozó alkalmazottakat jelenti – foglalkoztatott kollégáknak egyszeri, legfeljebb 200 ezer forintos összegben adómentesen meg lehet téríteni a távmunkához, vagy a kapcsolattartáshoz szükséges informatikai eszközök költségét. Lényegében adómentes juttatásként a távmunkában dolgozó munkavállalónak meg lehet téríteni egy általa vásárolt, legfeljebb 200 ezer forint értékű eszköz árát, például, ha a munkavállaló egy számítógépet, monitort vagy akár egy mobiltelefont vett azért, hogy tudjon otthonról dolgozni.
Ugyanígy ki lehet fizetni adómentesen az internet előfizetés-, illetve rezsiköltségeket is. Ezekhez minden esetben számlával kell igazolni a költségeket, a rezsiköltségeknél pedig, a költségek arányosítása is szükséges, ha nem elkülönített helyen dolgozik a munkavállaló.
Fontos szabály, hogy az internet- és rezsiköltség számla ellenében történő megtérítéskor a veszélyhelyzet idején hatályos minimálbérrel egyező költségtérítés nyújtására nincs lehetőség. Annak viszont semmi akadálya, hogy egy munkáltató egyszerre támogassa az eszközbeszerzést és – a veszélyhelyzet idején – a minimálbér összegéig adómentesen és elszámolási kötelezettség nélkül adjon költségtérítést a távmunkában dolgozó munkavállalóknak.
A számla ellenében történő költségtérítés már régóta az Szja törvény rendelkezései között van, tehát az a veszélyhelyzet megszűnését követően is hatályban marad.
Forrásokból : Major Edit
