Meg is érkeztek időben. Mint Németh Magdolna, a Lyra elnöke elmondta, most egy viszontlátogatás történik, – nevezhetjük szomszédolásnak is. Ugyanis a törökbálintiak már vendégül látták a budaörsieket. Most itt az alkalom, hogy viszonozzuk a szívességüket.
Bevezetőül a bálintiak énekeltek egy sváb népdalt, Dósa Attila kórusvezető harmonika – kíséretével. Majd a budaörsiek következtek. Meg kell hagyni, a sváb népdalok nagyon színesek, dallamosak. Van közöttük vidám, szomorú, érzelmes. Két szólamban előadva különösen szépek. Érzékletes szövegű dalok, melyek szerelemről, elválásról, bánatról és búcsúzásról szólnak, hiszen őseink élete ilyen volt.
A törökbálinti kórus megalakulásában annak idején Szakály Mátyás segített.
Komjádné Udvarnoky Margit karnagy mondta a kottaszámot és máris felhangzott a következő dal, amit gyakran mindkét kórus ismert és közösen énekelt.
Közös témában kifogyhatatlan volt a társaság.
Hamarosan megteltek az asztalok étellel itallal. Mondhatom, a helyiek kitettek magukért. Sós sütemények, gazdagon díszített szendvicsek, kaszinótojás, franciasaláta került terítékre. És amikor már azt hittük, hogy vége a kínálatnak, akkor következtek az édes sütemények és a gyümölcsök. De még ezzel sem fejeződött be a bőség. Ugyanis Herwerth Ferencnek , a dalkör tagjának, tanult szakmája a cukrászat. Ez alkalomból remek somlói galuskával kedveskedett a társaságnak.
Majd ismét dalra fakadtak, míg el nem jött a búcsú ideje. Jó hangulatban, a mielőbbi viszontlátás reményében szívélyesen köszöntek el egymástól.
Fotó: Sch.M.
s.k.
