(Kállai Lajos főszerkesztő) – Milyen költségvetés várható? Ön képviselő és a pénzügyi bizottság tagja is egyben. Facebook-oldalán arról ír, hogy a költségvetés főösszege 35 egész és pár milliárd Ft, ugyanakkor a polgármester a testületi ülésen azt mondta, hogy nagyjából 12 miliárd forintból gazdálkodik a város. Erre én is rákérdeztem nála és azt válaszolta, ez az, amit az állam elvon szolidaritási adó címen, meg amit az intézmények működtetésére ki kell fizetni. Ami szabadon felhasználható, az nagyjából 12 millárd forint. Ön hogy látja a számokat?
(Kapitány Gábor, Fidesz-KDNP önk. képviselője: Ez a számháború minden költségvetés vitájában elindul. Nézőpont kérdése, mert valóban igaza lehet, de pénzügyi szemlélettel nézve papíron a főösszeg mégiscsak 35 milliárd forint. Igaz, hogy ebben sok olyan dolog van, ami célzottan felhasználandó összeg. Így valóban egy kisebb összegből tudnak gazdálkodni. Ennek is sok összetevője van.
– Akkor nézzük, mire költ a város. A legnagyobb tétel az energiahatékonysági, energiatakarékossági beruházások. Ezekre a város most rá lett kényszerítve. Ezekkel egyetértenek?
Azok az elképzelések, amelyek megkönnyítik egy város életét, minden szempontból támogathatóak. A Fidesz-KDNP képviselő-csoportja ezeket a fejlesztéseket mindig támogatta és meg is szavazta. A korszerű technikáknak helye van a városban, hiszen megtakarítanak olyan forrásokat, amelyeket majd másra lehet költeni.
A város évről-évre egy nagy maradványt görget maga előtt, ami nem volt kibontva kellő módon, hogy ez miből is fakad. Sokszor elhangzik, hogy ebben olyan feladatok szerepelnek, amik az előző évről áthúzódnak. Arról kevés szó esik, hogy ez a megmaradt iparűzési adóból és egyéb bevételekből származik. Ez a görgetett összeg jelentős szabad forrást is tartalmaz.
Nézőpont kérdése, hogy akkor miből is tud szabadon gazdálkodni a város. Igaz, hogy ezek hiányként jelennek meg, mert egy tervezésnél betervezik ezeknek az elköltését, de az, hogy a tavalyi évből megmaradt források hol és milyen módon jelennek meg, ez viszont nem látszik a költségvetésben.
– Önök rögtön elköltenék ezt a pénzt? Nem takarékoskodnának, rögtön eltapsolnák?
Ez történik, „eltapsolásra” kerül. Ha megnézzük a város megtakarításait, a városnak nincs megtakarítása. Ami bejön, azt elköltjük, amit meg nem sikerül elkölteni abban az évben, azt kötelezettséggel terhelt pénzmaradványként átvisszük a következő évre. Ez a forrás most 9,2 milliárd forint. Megtakarítás ebben igazából nincs.
Elhangzott, hogy kb. 2,5 milliárd forint az, amit a következő évi feladatokra félretesz a javaslattevő. De mi szükség van erre? Mondják akkor azt, hogy erre nincs ötletük – mert a Fidesz-KDNP javaslatait megint le fogják söpörni az asztalról.
– De most nem is volt javaslatuk – az előző években mindig nyújtottak be módosító indítványt, amit hébe-hóba befogadott a többség, de nyilván a legtöbbre azt mondta, hogy nem.
Befejezve még az előző gondolatot: a fel nem használt összeget lehetne igazi megtakarításként kezelni, erre formát találni és kamatoztatni. De nem ez történik, hanem áttesszük egy következő kalapba a következő évre.
Ami a módosítókat illeti: kicsit felemlegetve a múltat, más sokminden elhangzott, pl. az, hogy az indítványunk szerint kihelyezendő okos padokon majd kik fognak ülni – bár fotóink szerint a BFE-s képviselők is szépen használták. Budaörs 300 éves évfordulóján azt a választ kaptuk: Emlékezzen meg róla, aki akar…
Más irányba indultunk. Arra gondoltunk, megkérdezzük a BFE-es többséget, mikor kezdődik el a költségvetés tervezése és milyen módon tudunk mi ebbe bekapcsolódni. Erre sem sikerült választ kapnunk, bár a pénzügyi bizottság elnöke egyszer elejtette, hogy már novemberben elkezdenek költségvetést tervezni. Kértük, hogy vonjanak be minket, közöljék, mikor tegyük meg a javaslatainkat. Ez is válasz nélkül maradt.
Így még a költségvetési vita előtt benyújtottunk egy javaslatcsomagot, hogy szerintünk mi épüljön be. Mondvacsinált indokok mentén pl. hogy már megvannak a fő vonalak és nem illeszthetők be a javaslatok, harmadik verziót találtunk ki: elkészítettük a módosító javaslatokat, 8 egészen konkrét ponttal.
Néha azért egy-két gondolatot el tudunk ültetni a másik oldal fejében is. Tavaly volt egy javaslatunk a főút felújításáról úgy, hogy számoljunk el majd a Magyar Közúttal.
– Ebben Önök tudnának segíteni, hiszen a Közút állami cég.
Nem véletlenül javasoltuk ezt a dolgot. Az idei költségvetésbe végre be is került egy 50 millió forintos összeg. És van lehetőség a Közúttal együtt a megvalósításra. Ha lenne párbeszéd közöttünk, kiderülne, mi mindenben tudnánk segíteni a napi együttműködésben.
Hasonló módon fog megvalósulni a Farkasréti úti óvoda rekonstrukciója, egy részét uniós pályázat útján lehet fedezni, bár a városnak is jelentős részt kell hozzá tennie.
– Az óvoda felújítása, átépítése évek óta napirenden van, most 800 millió forintot sikerült hozzá nyerni. Ha megérkeznek a közbeszerzési ajánlatok, akkor derül ki, mennyit kell ehhez a városnak hozzátennie. Ön szerint tud majd a város ennyi pénzt hozzátenni?
Szerintem igen, lehet rá forrást találni. Májusban a zárszámadáskor derül ki, mennyi a maradvány összege az előző évről, ezzel is lehet gazdálkodni.
– Akkor ebben is egyetértés van.
Egy adott témában mindig el kell dönteni, a város érdekeit nézzük vagy politikai síkra tereljük a dolgot. A Pagony óvoda felújítása, szerintem, nem várhat tovább, és a város komoly felelőssége, hogy ezt eddig nem tette meg.
– Másról is kérdezem: A közösségi oldalán azt tette közzé az építkezésekkel kapcsolatban, hogy „Budaörsön csak az ígérgetés megy, semmi nem történik, a társasház-építők meg csak tovább gazdagodnak.” De hát nem a Fidesz-kormány változtatta meg az építési előírásokat, hogy már igazából nem szólhat bele az engedélyezésbe a helyi önkormányzat? Hiába kötik ki a szabályozási tervekben, hogy mit lehet oda építeni vagy mit nem, oda épül valamit, amit soha senki nem bontat le, legföljebb picit megbüntetik, azt belekalkulálják az árba és minden úgy történik, ahogy az építtető szeretné. A korábbi családi ház helyén épül egy többlakásos társasház.
Ebben a kérdésben kicsit jobban el kellene mélyedni. Az engedélyeztetési folyamat valóban nem Budaörsön történik, aki viszont ezt lebonyolítja, az abból a helyi építési szabályzatból dolgozik, amit a képviselő-testület szavaz vagy nem szavaz meg, és amit a helyi főépítészi iroda terjeszt a város elé.
– A gyakorlatban az van, hogy ezt nem tartják be és nem történik semmi. Ugyanezzel küzdenek a fideszes települések is az agglomerációban, hogy nem működik jól ma az építési engedélyeztetés Magyarországon.
Ezzel vitatkoznék. Aki megtehette, kitette a MEGTELT táblát. Mi akadályozza meg Budaörsöt abban, hogy úgy, mint a főváros jónéhány kerületében, pl. az V-ben, telkenkénti szabályozást hozzon létre? Óriási munka, nem kétlem, de végig lehet vinni egy ilyen konkrét szabályozási tervet. Hozzáteszem, erre is volt tavaly egy javaslatunk, a válasz szerint kellő forrást biztosít a szabályozási tervek elkészítésére a főépítésznek a város – de semmi sem történt. Nem láttunk semmi arra utaló jelet, hogy Budaörs bármilyen kardinális változást eszközölt volna, ami után az építéshatóság szigorúbban el tudna járni.
– Van olyan területe a városnak, ahol jelenleg elrendeltek változtatási tilalmat. Majd meglátják, mit engedélyeznek, mit nem.
Nem szeretnék mindennel vitatkozni. Ezt megfelelő eszköznek tartom, hogy egy nagyobb mértékű fejlesztés kapcsán (valószínűleg a Kamaraerdő tetejéről van szó) le lehessen ülni a fejlesztővel és megbeszélni, hogyan valósuljon meg a beruházás. Olyan legyen, ami a városnak is elfogadható. A történetben van egy furcsa kettősség.
Ha jól tudom, az elképzelések a helyi építési szabálynak megfelelnek. Hogy milyen módon lenne ez elhelyezve és milyen egyéb terhelést jelentene ez a városnak, az a probléma. Ha egy fejlesztő több száz lakást épít, de az infrastruktúra létrehozását ráhagyja a városra (iskola, óvoda), nem elfogadható. Mi tudunk támogatni egy jó időben elrendelt változtatási tilalmat, ebben nincs vita a másik oldallal. A város és az ott lakók érdekeit kell szem előtt tartani.
– Ilyenkor szokott az önkormányzat szerződést kötni a beruházóval. De azt a problémát nem oldjuk meg ezzel, hogy a családi házak helyén évek óta társasházak épülnek.
Erre lehetne akár telkenkénti szabályozást is bevezetni, ahogy mondtam az előbb.
– Köszönöm a beszélgetést.
(SzK)
