A minap Dr.Zacher Gábor előadását hallgattam, nagy odafigyeléssel. Amit hallottam, az számomra meghökkentő volt és tanulságos lehet mindazok számára is, akik valamilyen okból különböző szerekhez kívánnak nyúlni egy nem várt élethelyzet miatt. De ajánlom figyelmébe azoknak is, akik csak mint érdekességeket akarnak hallani arról,hogy mit okozhatnak a különböző szerek, milyen veszélyeket hordoznak. Olvassák el, megéri!
Napjaink igen népszerű toxikológusával készített interjúk, előadások az érdeklődés középpontjába vonzák a hallgatóságot, Dr. Zacher Gábor szinte hetente megjelenik a Magyar Televízió műsoraiban, hogy a különböző mérgezési és drogokkal összefüggő kérdésekre választ adjon.
Most nem a drogokról esett szó, hanem a különböző méreganyagokról, amelyek használata szinte az emberiség megszületésével kezdődött. Azokat a bizonyos varázsgombákat, amelyek kis mennyiségben nem okoztak pusztulást, már i.e. 7000-ben ismerték és fogyasztották. Ezek tudatmódosító gombák, melyeket előszeretettel használtak például a nagy sámánok, akik transzba esvén különböző varázslatokkal ámították a törzsek tagjait. Már akkor tudták, hogy ezzel hatalmukban tarthatják azokat, akik nincsenek birtokában ezeknek a szereknek. Az ember hamar rájött arra, hogy hiszékeny társaikat látomásaikkal, „gyógyító” erejükkel hatalmukban tarthatják. A varázsgombákat később is használták, népszerűségük egy csöppet sem változott az évszázadok múlásával. Például Dél -Amerika indián kultúrájában is használatos volt, de ott is csak bizonyos társadalmi rétegeknek jutott birtokába.
De nemcsak az indián kultúrákban volt használatos a tudatmódosító szerek használata, hanem Egyiptomban, Görögországban, vagy Rómában, ahol igen nagy tudománya volt a méregkeverésnek. Ekkor már nemcsak a gombák adták az anyagot, hiszen addigra rájöttek arra, hogy több százféle tudatmódosító növény van, amiből hatszáz biztosan kioltja az életet. A titkosszolgálatok egyik fegyverévé váltak a méregkeverések, így a velencei Köztársaságban is, ahol először jött létre az első titkosszolgálat, amelynek egyik fontos eszköze volt az arzén és szublimát. Hatalmas fegyverré vált tehát a toxikológia tudománya.
Híres méregkeverők voltak:
A hódító Nagy Sándor édesanyja, aki több száz leányt mérgezett meg fia előbbre jutásáért,
vagy a Római Birodalomban Locustra, Néró császár udvari méregkeverője is kitett magáért a mérgek előállításában.
Ugyanígy Lucrecia Borgiáról, a modenai hercegnőről is sok legenda kering, miszerint az, hogy volt egy gyűrűje, melyet nap, mint nap egy ő általa kitalált méregbe mártott és ezzel ölte meg férjeit és szeretőit.
Leghíresebb toxikológus pedig Miltriadesz, aki többféle kísérletet tett mérgekkel.
A mérgek azonban jó célokat is szolgáltak, például az orvostudományban
Tény, hogy napjainkban is él a varázsgombának a használata, amit ékesen bizonyít egy Mushroom magazin léte, mely nem egyéb, mint egy folyóirat ezzel a különleges növénnyel és felhasználóival foglalkozik. Ez azonban csak egy igen sajátos réteg privilégiuma.
Tény azonban az, hogy századokkal ezelőtt is és napjainkban is festők, zenészek, művészek használták és használják. Csak néhányan: Van Gogh, Picasso, Toulouse Lautrec a festők közül, vagy Georg Friedrich Händel, a zeneszerző. A festményeken megjelennek a tudatmódosító szerek hatására megjelenített, vízionált alakok, mint például Victor Oliva festményén a zöld ruhás nőalak.
Voltak olyan szereplői a történelemnek, akik nem tudtak arról, hogy szervezetükben méreg van. Ilyen volt Beethoven esete, aki súlyos ólommérgezésben szenvedett életében, melyre csak halála után derült fény, egy hajtincsének vizsgálata során. A vizsgálati eredmény adott választ a nagy zeneóriás szenvedéseire, amelyek életét megkeserítették.
A modernkor újabb és újabb mérgek birtokába jutott. Így az ideggázok, a hólyaghúzó gáz a ciamid, a klórgáz, a botulinusz toxin, a tetanusz és diftéria toxin. Ezek mind-mind halálos veszedelmet jelentenének az emberiségre nézve, ha avatatlan kezekbe kerülnének. Persze megtörtént ez is. Sajnos nem egyszer emberi életek estek áldozatul a merénylők kegyetlenkedéseinek. Így például a csecsenek által megszállt Dubrovka színházban, ahol 129 túsz és maguk a terroristák is meghaltak, vagy Tokióban, 1994-ben ahol a metrót ért terrortámadásban háromszázan haltak meg. Ez már napjaink kémiai hadviselése
Dr. Zacher Gábor előadásában olyan dolgokról esett szó, amelyekről a hétköznapi embernek csak sejtése van. Sajnos azonban az emberiség védekezni sem tud, hiszen ha avatatlan kezekbe kerülnek ezek a veszélyes szerek, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Mégis tudnunk kell ezekről ahhoz, hogy kellően és tisztán lássuk azt a világot, amiben élünk.
Major Edit
