A mindenki által szeretve tisztelt Bandi bácsi az erdélyi Gyergyóalfaluban született 1925-ben. Budapesten beiratkozott a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol diplomát szerzett 1953-ban. 1952–1953-ban, valamint 1956–1961 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1953–1956 között az Ifjúsági Színházban, később a Jókai, illetve a Thália Színház társulatában lépett fel 1978–1985 között a Mafilm szerződtette.
Főbb szerepei: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Bródy Sándor: A dada; John Steinbeck: Egerek és emberek.
Ezen kívül több játékfilmben, tévéfilmben szerepelt. Szinkronszerepeket is vállalt.
Budaörsön számos alkalommal fellépett ünnepélyeken, találkozókon, ízes versmondásával megörvendeztetve hallgatóságát.
Könyvei: Székely Trianon, 2005
A mindenható markában, 2008
Alfalutól Budaörsig. Ambrus Andrással beszélget Várhegyi István; Várhegyi István, Budaörs, 2016 (Kötődések)
„Sokat gondolkodtam, hogy minket mivel neveltek munkára, de csak pár hónappal ezelőtt jöttem rá: a közösség késztetett erre. El nem tudom mondani, hogy milyen érzés volt az, amikor kaszával a vállamon végigsétáltam az utcán. Mintha minden ablak leányfejtől virágzott volna ki, és látnák, hogy én vagyok valaki: férfi vagyok”. Felbecsülhetetlen értékként beszélt a székely közösség késztető erejéről, sajnálattal mutatott rá ennek szertefoszlására. „Egy kalász, ha lehullott a megrakott szekérről, lehajoltunk érte és visszatettük. Most ezeket az értékeket a modern világ döcögő szekeréről nem csak hogy hagyják lehullni, de ledobálják őket, és még rá is taposnak, nem tudván, hogy milyen kincseket hagynak kárba veszni” – így vallott életéről.
Ezúton is gratulálunk, jó egészséget, derűs pillanatokat, aktivitást kívánunk szeretett Andrásunknak.
s.k.
