A csodálatos gödöllői kastélyban közelebbről megismertük a Grassalkovich családot, elsősorban az első Antalt (fia és unokája is az Antal nevet kapta), aki a gödöllői kastély mellett 33 templomot és több palotát is építtetett, és akinek életútja csodálatra méltó. A máriabesnyői bazilika mellett ritka, különleges kapucinus keresztet találtunk és utunkat az ottani temetőben, Teleki Pál miniszterelnökünk sírjánál fejeztük be.
Magyar főurak – osztrák fenségek
Aki már régebben is volt a gödöllői királyi kastélyban, Sissi kedvelt tartózkodási helyén, örömmel tapasztalta, hogy még szebb, még gazdagabb lett a kiállítás. Kedves, korunkbeli hölgyet kaptunk tárlatvezetőnek, sikeresen „vizsgáztunk” nála, jól feleltünk feltett kérdéseire. Persze mi is kérdeztünk bőségesen. A vezetés így hosszabbra nyúlt a megszokottnál, sok új ismerettel gazdagodtunk. Több királyi lakosztályt tekintettünk meg – hiszen Mária Teréziától Ferenc Józsefen át Erzsébet királynéig a királyi fenségek mindig szívesen jöttek erre az erdőkkel övezett vidékre. Horthy Miklós kormányzó is szívesebben fogadta itt főrangú külföldi vendégeit, mint Budán.
Sissi fésülködőasztala kedvenc színeivel
A kastély építtetője, Grassalkovich Antal (1694-1771), kimagasló életpályát tudhatott magáénak. Mária Terézia bizalmas híve volt. Szerény hivatalnokként kezdte pályáját, 1716-tól budai kincstári ügyész, 1748-tól kamaraelnök. Időközben bárói (1736), majd 1743-ban grófi rangot kapott, koronaőr (1751), valóságos belső titkos tanácsos és főlovászmester lett. Hivatali pályája során hatalmas birtokokat szerzett a Duna-Tisza közén. Arad, majd Nógrád vármegye főispánja is volt. Mint kamaraelnök jelentős mértékben előmozdította a magyarországi német telepítést. Gödöllőn és Hatvanban kastélyt, Máriabesnyőn zárdát építtetett.
A II. világháború vége a kastélyt teljesen kiürítve, tönkretéve találta – a németek a kisebb műtárgyakat orozták el, az oroszok pedig mindent elvittek vagy tönkretettek. Vaságyas, 300 fős szociális otthon lett belőle hosszú évekre. A díszes falakat, freskókat lefestették, a valamikori színház helyiségébe még egy emeletet építettek.
Az újjászületett színház
Hála a szakemberek gondos munkájának, most már régi fényükben ragyognak a falak, eredeti színeikben pompáznak a szobák, szépek a bútorok. Még egy eredeti cserépkályhát, két széket és egy hatalmas festményt is sikerült megmenteni.
Ferenc József császár és az építtető Grassalkovich Antal családjáról készült számos festményt láthatunk a falakon, kiemelve Sissit, vagyis Erzsébet királynét, akinek tragikus halálát és a magyarok iránti szeretetét biztosan mindannyian ismerjük. A rendezvényteremnek átalakított lovarda is őt idézi, hiszen nagyon szeretett lovagolni és szívesen mutatta be vendégeinek műlovarnői tehetségét.
A lovarda és az istálló mai formájában
A máriabesnyői bazilikában
A hatalmas kastélyparkban tett kis napfürdőzés és egy finom ebéd után a máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilikába siettünk. Lelkes lokálpatrióta úr mutatta be nekünk a bazilikát, majd az altemplomot, ahol még látható az eredeti kápolna is. Grassalkovich Antal feleségével, Klobusitzky Teréziával először kápolnát építtetett 1761-ben, amit később 1771-ben templommá bővítettek. Az építés közben talált kegyszobor, amely Magyarország legkisebb kegyszobra, ma az 1917-ben készült főoltáron látható.
Máriabesnyő altemplom
Csodálatos ima-meghallgatások és gyógyulások tették Máriabesnyőt kedvelt búcsújáróhellyé a katolikusok körében. A ma országos hírű zarándokhely Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt kegytemploma 2008. augusztus 15-én basilica minor rangot kapott.
Különleges, ritka kapucinus kereszt áll a bazilika mellett, amelyen „Krisztus fegyverei” függnek: töviskorona, lándzsa, nádszálra tűzött izsóp, korbács, kötelek, szögek. A feszületet 1930. április 17-én szentelték fel Szent Imre herceg halálának 900. évfordulója alkalmából, és 2005-ben restaurálták.
A temetőben
A máriabesnyői temetőben találtunk rá Teleki Pál (1879-1941) miniszterelnökünk felújított síremlékére.
„1941. április 3-a reggelén Magyarország fővárosának lakosai arra ébredtek, hogy német csapatok vonulnak át a városon, közben pedig hírek érkeztek arról, hogy a kormányfő az éjjel elhunyt. 1941. április 3-án lett öngyilkos Teleki Pál, Magyarország miniszterelnöke…Rövid miniszterelnöksége a konszolidáció irányába tett lépések sorozataként írható le: a jogbiztonság megteremtése mellett a gazdasági stabilizációt szolgálták az intézkedései. IV. Károly király első visszatérési kísérlete (1921) következtében Teleki azonban lemondásra kényszerült, újabb kormányfői kinevezésére 1939-ig kellett várni.
1921 után visszavonult a politikától, Horthy magyarországi főcserkésszé nevezte ki, ebben a minőségében 1933-ban ő szervezte meg Gödöllőn a szervezet világtalálkozóját – a Magyar Cserkészszövetség az 1931-es badeni cserkész-világkonferencián nyerte el a negyedik dzsembori rendezési jogát… A rendezvény a Trianon után elszigetelődött Magyarország számára kitörési pontot jelentett, megszervezésében meghatározó szerepet vállalt gróf Teleki Pál…
Az 1941. márciusi németellenes belgrádi politikai fordulat után Hitler döntést hozott Jugoszlávia lerohanásáról. Ez a lépés súlyos dilemma elé állította Teleki Pál miniszterelnököt, ugyanis a Führer Magyarország részvételét is követelte a délszláv állam elleni akció során. Ha a földrajztudós kormányfő enged a náci vezérnek, kiteljesítheti a revíziót a Délvidék birtokba vételével, ugyanakkor elveszíti a Nyugat jóindulatát, továbbá megszegi az örökbarátsági egyezményt. Ha ellenáll, kiteheti az országot a német megszállás veszélyének… (rubicon.hu)
Néhány emlékező sor bejegyzése és rövid ima után – haza indultunk Budaörsre.
SzK
