Hát, én pont így jártam…
A Budaörs központi helyén álló élelmiszerboltban mindig is törzsvásárló voltam. Nagyon ritkán, de azért néha vissza kellett vinnem árut, mert otthon derült ki, baj van vele. Ezt eddig minden probléma nélkül, elnézést kérve megoldották.
Most a szilvabefőttel más volt a helyzet: állítólag a bolt nem felelős, forduljak a konzervgyárhoz.
Kicsit utánajártam, mi a jogi helyzet ezzel, mit szól ehhez a fogyasztóvédelem – a lényeget előrebocsátom: A vásárló a bolttal áll szerződéses viszonyban, nem a termék gyártójával és szavatossági (nem garanciális!) igényét a boltnak nyújthatja be.
Idézet a vonatkozó törvényből:
2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet
Hibás teljesítés
1. A hibás teljesítés általános szabályai
6:157. § [Hibás teljesítés]
(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem
felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi
követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a
szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés
időpontjában ismernie kellett.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e
fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a
fogyasztó hátrányára tér el.
6:158. § [Hibás teljesítési vélelem]
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig
vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által
felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a
dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
2. Kellékszavatosság
6:159. § [Kellékszavatossági jogok]
(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal
tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott
kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik
kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan
többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan
állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági
jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett
költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől
elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e
kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni,
vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke
megszűnt.
(3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(4) A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által
elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosult
érdekeit kímélve kell elvégezni.
6:160. § [Áttérés más kellékszavatossági jogra]
A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az
áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az
áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
6:161. § [Eltérés a jogosult által megjelölt kellékszavatossági jogtól]
A bíróság a jogosult kérelméhez nincs kötve, de nem kötelezhet olyan
kellékszavatossági jog teljesítésére, amely ellen mindegyik fél tiltakozik.
6:162. § [A hiba közlése]
(1) A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a
kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől
számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell
tekinteni.
(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
6:163. § [A kellékszavatossági igény elévülése]
(1) A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy
év alatt évül el.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó
kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.
Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek
rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési
határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
(3) Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági
igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el.
(4) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt
a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.
Fentiek szerint, ha vásárolok valamilyen árucikket az üzletben, én mint vásárló az üzlettel létesítek szerződéses viszonyt és az üzlet szavatosságot kell, hogy vállaljon. Ha az áru hibás, tehát jelen esetben használhatatlan, az üzletnek kell engem kártalanítani, és nem nekem keresgélni a konzervgyárat – nekem nem ő a partnerem ebben a tranzakcióban.
SzK
