Ne legyünk álszentek: ha nyár, akkor könnyebben belefér a napba egy pohár hideg csapolt sör vagy egy hűvös nagyfröccs (2 dl bor, 1 dl szóda). És akkor már ittunk 3 decit. Na, de mennyit kellene? Miért? Miből? Milyen elosztásban? És lehet-e túl sokat inni? Nem sörből, hanem úgy egyáltalán? Vannak válaszok és tudományos tények, közöttük számos igen meglepő. Nézzük az alapokat! Mennyit is igyunk? Hát erről évtizedes vita zajlik és számos tudományos kutatás is történt a témában. Nyilván ismerünk olyan személyt a környezetünkben, aki egy lépést sem tesz palack víz nélkül, míg mások megisszák a reggeli presszókávéjukat és utána legközelebb a déli leves első kanala a következő folyadékbevitelük. Vesekőre, vesehomokra hajlamosaknak napi öt litert (!) mondanak az urológusok, ami egy igen tisztességes mennyiség, ha mélyebben belegondolunk és ha ennyit tényleg meg kell(ene) inni. Szóval elég nagy a szórás és nyilván a mennyiségi extremitásokat az ivás esetén is érdemes elhagyni.
Mennyit igyunk?
Léteznek általános irányelvek a napi vízfogyasztásra vonatkozóan, de az egyéni vízigény az életkor, a nem, az aktivitási szint, az éghajlat és az általános egészségi állapot függvényében változhat. Egy időben az angolszász országokban terjedt el az úgynevezett „8×8-as szabály”, amely napi nyolc pohár 8 unciányi víz elfogyasztását javasolta. Egy uncia víz kerekítve 30 milliliter, így egy pohár víz kábé 2,5 dl. Ezt felszorozva 2 liter (vagy fél gallon az angolok kedvéért) mennyiség jön ki. Gyakran idézik ezt az irányelvet, de ma már átfogóbb és tudományosabb megközelítések léteznek. Különböző egészségügyi tudományos szervezetek a következőket ajánlják: a teljes napi vízbevitel (beleértve az összes italt és élelmiszert) férfiak számára körülbelül 3,7 liter, míg a nőknek körülbelül 2,7 liter legyen. Ezek az ajánlások a napi fogyasztásba nemcsak a vizet (teát, tejet, kávét, gyümölcslevet, üdítőket) hanem minden más, magas víztartalmú élelmiszereket, például gyümölcsöket és zöldségeket is beleértik. Az egyéni szükségletek, mint például a fizikai aktivitás és az éghajlat változtathatják ezeket a mennyiségeket felfelé és lefelé is egyaránt. Könnyen belátható, hogyha valaki sokat sportol, vagy aktív fizikai munkát végez, meleg és párás környezetben tartózkodik, valószínűleg több vízre lesz szüksége. Az egyéni hidratáltságot jól mutatja a vizelet színe. A halványsárga vizelet általában azt jelzi, hogy jól hidratáltak vagyunk, míg a sötétebb sárga vagy borostyánsárga vizelet arra utal, hogy kevés a folyadék a szervezetben.
Miért igyunk eleget?
A megfelelő hidratálás, különösen nyáron több okból is elengedhetetlen. A melegben komolyabb izzadással és folyadékvesztéssel kell számolni, hiszen testünk csak a párologtatással tud hűteni, azaz küzdeni a túlmelegedés ellen. Tehát többet izzadunk, hogy szabályozzuk a hőmérsékletünket. Az izzadás fokozott folyadékveszteséghez vezet és ha nem pótoljuk az elvesztett folyadékot, könnyen kiszáradhatunk.
Nagyon fontos a megfelelő elektrolitegyensúly fenntartása. Az izzadás ugyanis nemcsak vízveszteséget okoz, hanem a nátrium, a kálium és a klorid (ezek az elektrolitok) elvesztését is okozza. Az elektrolitok pedig létfontosságúak a megfelelő folyadékegyensúly, az idegműködés és az izomösszehúzódások fenntartásához. A dehidratáció, azaz a tartós vízhiányos állapot felboríthatja ezeket az egyensúlyokat, így görcsökhöz, szédüléshez és egyéb problémákhoz vezethet.
A hidratáltság megőrzése segíti a szervezetet hatékonyan szabályozni a belső hőmérsékletet. A dehidratáció ronthatja a szervezet hőelvezető képességét, így hajlamosabbá válunk a hőséggel kapcsolatos betegségekre, mint például a hőkimerülés vagy a hőguta.
Már az enyhe dehidratáció is negatívan befolyásolhatja a szellemi-agyi (kognitív) funkciókat, például a koncentrációt, az éberséget és a rövid távú memóriát. A fizikai teljesítmény is csökkenhet, mivel a dehidratáció rontja az állóképességet, az erőkifejtést és a koordinációt. Pláne gondot okozhat a fizikai aktivitás esetén, ha nincs elegendő folyadék a szervezetünkben, mert így nagyon megterhelődik a szív- és érrendszer. Lecsökken a vér mennyisége, besűrűsödik, így a szívnek keményebben kell dolgoznia a megfelelő keringés fenntartásához. A tartósan szapora pulzusszám nagyon nem jó a szívnek.
Az elegendő folyadékbevitel elengedhetetlen a vese jó működéséhez is. A dehidratáció növelheti ugyanis a vesekövek és a húgyúti fertőzések kockázatát mivel a vizeletben az ásványi anyagok és a méreganyagok egyaránt felhalmozódnak. A megfelelő hidratálás egészségesen tartja a bőrt. Az emésztőrendszer működéséhez is vízre van szükség, ha nincs belőle elég, az székrekedéshez és egyéb emésztési problémákhoz vezethet. Végül a megfelelő folyadékfogyasztás az immunrendszert is támogatja, mert elősegíti a tápanyagok és az oxigén szállítását a sejtekhez, beleértve a fertőzések elleni védekezésben szerepet játszó immunsejteket is.
Nyáron különösen ajánlott rendszeresen vizet inni, még akkor is, ha nem érezzük szomjasnak magunkat. Ha ugyanis hagyjuk magunkat nagyon megszomjazni, akkor előállhat egy olyan helyzet, amikor egyszerre sok vizet (pláne hideget) öntünk magunkba és ez nagyon nem egészséges, sőt kifejezetten kockázatos.
Megismételjük, mert fontos tudni, hogy az egyénileg szükséges vízmennyiség az aktivitási szint, az életkor és az általános egészségi állapot függvénye is. Továbbá a magas víztartalmú élelmiszerek, jellemzően gyümölcsök és zöldségek fogyasztása is hozzájárul a hidratáltsági szint fenntartásához. De ne feledjük azt sem, hogy minden iránymutatás csak egy általános becslés. Fontos, hogy figyeljünk és hallgassunk a testünk jelzéseire, így tudjuk a folyadékbevitelt a szükségleteinkhez igazítani.
Forrás: Naturland
