Richard Chandler oxfordi régész 1766-ban elutazott Olympiába, ahol rábukkant Zeusz templomára. A komoly kutatások a német Ernst Curtius vezetésével kezdődtek el, de a döntő lépést az olimpiai játékok felélesztésére egy francia katona –történész –irodalmár , Pierre de Coubertin báró tette meg,aki 1892. november 25-én Párizsban, az olimpiai játékok felújítása érdekében, sorsdöntő előadást tartott, amelyben szinte „megtervezte” a sport béketeremtő arcát,mi szerint
minden egyes országnak erkölcsi érdeke, hogy az olimpiai játékok modern formában ugyan, de a régi keretek megtartásával nemzetközi alapon életre keljenek.”
Az újkori olimpiai játékokat a görögök nemzeti ünnepén, 1896. április 05-én I. György görög király nyitotta meg; a helyszínen közel 60 ezren tekintették meg a sporttörténelmi pillanatot. A görög kormány nem örült a lehetőségnek, de ezzel nem volt egyedül. Ezt megelőzően Kemény Ferenc, a NOB alapító tagja puhatolózó lépéseket tett annak érdekében, hogy az olimpiát Magyarország rendezhesse, ám elutasító választ kapott. A tíznapos viadalon 13 nemzet mintegy 300 versenyzője mérte össze erejét 9 sportág (atlétika, úszás, vívás, kerékpár, torna, tenisz, lövészet, súlyemelés, birkózás) 43 kategóriájában.
Az 1896. április 6-tól április 15-ig zajló első újkori olimpián az amerikaiak (11 arany, 7 ezüst, 2 bronz) és a görögök (10-17-9) szerepeltek a legjobban. Bár Athénban csaknem 13 ország alig 300 sportolója találkozott, a görögök vendégszeretete és lelkesedése, a játékok hangulata útjára indította az újkori olimpiákat.
A Michael Breel, francia akadémikus javaslatára programba vett maratoni futást a görög Szpiridon Luisz nyerte. A verseny magyar szereplője, Kellner Gyula a negyedik helyen futott célba, ám szemtanúk szerint a 3. helyezett görög futó, Velokasz a táv egy részét szekéren tette meg, emiatt kizárták. Kellneren kívül a magyar Hajós Alfréd két aranyérmet (úszás), Dáni Nándor egy ezüstöt (800 méteres síkfutás) és Szokolyi Alajos egy bronzot (100 méteres síkfutás) nyert.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére. A NOB lett az „olimpiai mozgalom” szíve, az egymás után alakuló nemzeti olimpiai szervezetek összefogója. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, kialakult a szerkezete, összetettsége. Az olimpia hármas jelszava: Citius Altius Fortius (Gyorsabban Magasabbra Erősebben) lett. Az egymást követő olimpiai játékokon folyamatosan emelkedett a részt vevő nemzetek száma, mígnem a létező országok nagy része már képviselte magát az eseményen. A híradástechnika fejlődése nyomán a közönség is egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a játékok felé, így vált az olimpia a legnézettebb televíziós sporteseménnyé, de a helyszíneken is mindig tömött lelátók előtt zajlanak a versenyek. Az olimpiai mozgalom fejlődése egy idő után már az esemény megrendezésében okozott gondokat, ezért a NOB a megrendezésre kerülő sportágak számát és a részt vevő sportolók létszámát is korlátozni kénytelen, ez utóbbi miatt vezették be a kvalifikációs rendszert. A 2008-as nyári, a pekingi játékokon összesen 28 sportág 34 szakágának 302 versenyszáma szerepelt, míg a 2010-es téli, a vancouveri olimpián 7 sportág 15 szakágának 86 versenyszámát bonyolították le.
Az újkori olimpiai játékok története során olyan új hagyományok épültek be a rendezvényekbe, mint a nyitó- és a záróünnepségek megrendezése vagy az érmek átadásának ünnepélyes volta. Az olimpia népszerűsége különböző problémákat is hozott magával, például a politikai és a gazdasági szektor mind erőteljesebb beavatkozási szándékait, a terrorizmus megjelenését, a korrupciót stb.
Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok
Mára az olimpia világszintű hatalmas rendezvénnyé nőtte ki magát. A világ szinte minden pontján emberek százmilliói várják nagy izgalommal a négyévente megrendezésre kerülő sporteseményt. A rendezvény egyik kiemelt eseménye az olimpiai láng meggyújtása. Az olimpia fejlődési folyamata nem tekinthető lezártnak; egyre több sportág kerül be a versenyprogramba, a szolgáltatások minőségét egyre magasabb szintűvé próbálják emelni, ezzel is növelve az érdeklődők számát.
Külön kell szólni az 1972-es müncheni olimpiáról, ahol sajnos a sport tisztaságát megbecstelenítette a politika, az olimpiai faluban az arab terroristák megölték Izrael legeredményesebb olimpiai versenyzőit.
Az I. és II. világháború éveiben természetesen elmaradtak az olimpiák, illetve 1980-ban és 1984-ben a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok hidegháborús viszonyai miatt csonka olimpiát kellett rendezni.
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbólumát 1913-ban a modern kori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró tervezte. Az öt egymásba fonódó karika valószínűleg az öt kontinenst jelenti, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség.
Források felhasználásával Major Edit
